A török elnökválasztás finisébe érkeztünk, a vasárnapi voksolás már a második forduló. Ezen már biztosan eldől, ki lesz az államfő Törökországban a következő öt évben. A szavazásra jogosult állampolgárok már csak a két jelölt egyikére adhatják le a voksukat: ahogy azt előre lehetett sejteni, Recep Tayyip Erdogan és Kemal Kilicdaroglu közül kerül ki a győztes.

Az azonban meglepetés, hogy az aktuális elnök, Recep Tayyip Erdogan várja kedvezőbb pozícióból a végső megmérettetést.

  • A szavazatok 49,5 százalékát szerezte meg a húsz éve hatalmon lévő államfő;
  • míg a hatpárti ellenzéki tömörülés jelöltje, Kemal Kilicdaroglu 44,9 százalékos támogatottságra tett szert.

Előzetesen, a közvélemény-kutatási adatok alapján fordított eredményre lehetett számítani. A Konda közvélemény-kutató cég például azt prognosztizálta nem sokkal a választások előtt készített felmérései alapján, hogy Recep Tayyip Erdogan támogatottsága 43,7, Kemal Kilicdaroglué pedig 49,3 százalékos lesz az első fordulóban.

Eleve lehetett sejteni, hogy harmadik jelölt, Sinan Ogan – aki az első fordulóban még szerepelt, és a voksok öt százalékát szerezte meg – kiesése inkább Recep Tayyip Erdogannak kedvez majd. Sinan Ogan követői ugyanis szélsőjobboldali, nacionalista elveket valló szavazók, akikhez közelebb állhatnak az aktuális államfő elvei.

A héten már nyilvánosan is arra buzdította támogatóit Sinan Ogan, hogy Recep Tayyip Erdoganra voksoljanak a második körben.

A Kemal Kilicdaroglu mögött álló szövetség jövőképe nem győzött, célt tévesztett vízió – jelentette ki a szélsőjobboldali politikus, aki szerint Törökország jövőbeli stabilitása inkább Recep Tayyip Erdogan irányításával lenne garantálható.

Moszkva felé hajlik Ankara

Recep Tayyip Erdogan nem titkolta, hogy milyen külpolitika várható tőle újabb megválasztása esetén. A közelmúltban is azt hangoztatta, a továbbiakban is erős partneri viszonyt szeretne fenntartani Moszkvával.

Oroszországnak és Törökországnak minden lehetséges területen szüksége van egymásra. A nyugati hozzáállás nem túl kiegyensúlyozott, miközben Oroszországgal szemben mindenképp erre lenne szükség. Nem vagyunk abban a pozícióban, hogy a nyugati hatalmakhoz hasonlóan szankciókat vezessünk be Oroszországgal szemben

– idézi a Politico.

Az Európai Unió számára mindenesetre akár kényelmesebb is lehet, ha nem történik elnökváltás Törökországban,

az ugyanis, hogy Recep Tayyip Erdogan az utóbbi években egyre inkább tekintélyelvűvé vált, lehetővé tette az EU-nak, hogy jogosan zárjon ki minden komoly vitát Ankarával az esetleges tagságról. Ez azonban Kemal Kilicdaroglu színre lépésével megváltozhatna.

Születhet megoldás a görög-török konfliktusra?

Szinte a törökországival párhuzamosan Görögországban is választások zajlanak, az első fordulóra ott már sor került, a másodikat pedig július 2-án rendezik meg.

Sajtóinformációk szerint mindenesetre a választásokat követően az Egyesült Államok és Németország közös diplomáciai lépéseket tesz majd a görög-török kapcsolatok rendezése érdekében.

A forrásaim szerint az Egyesült Államok egy ideje már egyeztetett erről Németországgal

– mondta a görögországi Amerikai Főiskola Globális Ügyek Intézetének igazgatója, Constantinos Filis az Al Jazeerának.

Az azonban, hogy ezek a törekvések mennyire lehetnek sikeresek, erősen kérdőjeles. Jelenleg ugyanis az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy egyik ország élén sem cserélődik a vezetőség. Törökországban nagy eséllyel marad Recep Tayyip Erdogan, Görögországban pedig az aktuálisan is kormányzó Új Demokrácia elsöprő győzelmével zárult az első forduló. Kiriákosz Micotákisz pártja magabiztosan várhatja a második kört.

Márpedig ezen felek és pártok között nem volt éppen zökkenőmentes az együttműködés az elmúlt években. Tavaly Recep Tayyip Erdogan pártjának, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) koalíciós partnere okozott bonyodalmakat, mikor török területként utalt görög szigetekre. Áprilisban pedig ugyanezt tette a török államfő egy televíziós kampányvideó keretében.