Egy nappal a vilniusi NATO-csúcs előtt továbbra is arról cikkez a nyugati sajtó, hogy Törökország és Magyarország vétója miatt az észak-atlanti katonai szövetség nem egységes, ami különösen aggasztó az Ukrajnában zajló orosz invázió miatt. 

Finnországgal szemben Svédország NATO-csatlakozása továbbra sem dőlt el, pedig korábban abban a reményben hívták össze a július 11-től kezdődő egyeztetést, hogy annak keretében már tagként ünnepelhetik mindkét skandináv államot.

Ám amíg a finnek esetében az Orbán-kormány is igent mondott, a svédek továbbra sem kapták meg a bizalmat a törököktől és hazánktól.

Aláássuk a NATO elrettentő erejét

A Washington Post egyenesen arról ír, hogy

a NATO Oroszországgal szemben mutatott egységét sodorja veszélybe az a tény, hogy azok a vezetők is ott lesznek Vilniusban, akik blokkolják a svédek csatlakozását.

Ez a megosztottság alááshatja a NATO elrettentő erejét ebben a háborús helyzetben. 

Az amerikai lap összeállítása egyébként érdekes képet fest Recep Tayyip Erdogan török és Orbán Viktor magyar vezető eltérő motivációjáról. Ebből az a kép szűrödik le, mintha a magyar vétó mögött nem lenne érdemi magyarázat. 

Abban mindenesetre a lap párhuzamot talál, hogy

Erdogan és Orbán szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,

mindkét vezető elutasított már Ukrajnának szánt támogatásokat, valamint mindkét kormányzatot folyamatos kritikák illetik a jogállamisági hiányosságok miatt.

Joe Biden megerősítette a svéd tagság melletti erős amerikai támogatást

Joe Biden amerikai elnök megerősítette az Egyesült Államok erős támogatását Svédország NATO-tagsága mellett, amikor a Fehér Házban fogadta Ulf Kristensson svéd miniszterelnököt szerdán. Bővebben >>>

A Washington Post szerint két célja lesz a július 11-12-i csúcsértekezletnek. 

  • Az egyik Ukrajna katonai támogatásának növelése. A NATO közvetlenül nem támogatta katonailag az ukrán védekezést, ugyanakkor a Kijevnek nyújtott katonai támogatás koordinátoraként tekint magára. 
  • A másik cél pedig Magyarország és Törökország meggyőzése a svédek kapcsán. 

Pénzkérdés

Az összeállításból kiderül, Erdogan számos konkrét okot megjelölt már, a Korán-égetéstől kezdve az Ankara által terroristaként aposztrofált személyek svédországi kiadatásáig, ám a lap által megszólaltatott szakértő szerint inkább csak egy üzleti alkudozás zajlik Törökország és az Egyesült Államok között.

Egy 20 milliárd dolláros fegyverüzletet szeretne tető alá hozni a török vezetés Washingtonnal. Elemzők szerint az Egyesült Államok sokkal többet tehet a törökök megenyhüléséhez, mint maguk a svédek.

Mindenesetre, a Politico információi szerint Erdogan tegnap telefonon azt közölte Joe Biden amerikai elnökkel, hogy Svédország még mindig nem áll készen a NATO-csatlakozásra.

Kép: MTI Fotó

Innen nézve minimum megmosolyogtató Orbánék motivációja...

A Washington Post legalábbis arról tájékoztatja az olvasóit, hogy hazánk szerint Stockholm Magyarország "lecsapásán" buzgólkodik, illetve az Orbán-kormány az északi ország

morális felsőbbrendűségének összeomló trónjával

magyarázza még a vétóját. A lapnak nyilatkozó Krekó Péter arról beszélt, hogy Magyarország akadályoztatása sem elsősorban Svédországról szól, hanem az Erdogan-Orbán kapcsolat mélységéről. A Political Capital igazgatója szerint

Törökország egyrészt példakép,

másrészt egy ideológiai ihletforrás, valamint egy nagyon fontos kereskedelmi partner. Nemcsak nemzeti szinten, hanem az Erdogan- és az Orbán-családhoz közel álló üzleti körök számára is. 

A magyar álláspont további árnyalására példaként felhozza a Washington Post azt is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter múlt héten leszögezte, csak addig blokkolják a svédek tagságát, amíg a törökök is így tesznek. 

Tagok legyünk?

James E. Risch szenátor, a Szenátus külügyi bizottságának republikánus vezetője azonban más megvilágításba helyezte a katonai tömbbel való szembenállást. 

Törökország erőfeszítései, hogy olyan engedményeket érjenek el, amelyek nem kapcsolódnak Svédország NATO-csatlakozásához,

arra késztették a NATO-t, hogy megkérdőjelezze azon országok tagságát, amelyek akadályozzák a Szövetség küldetését

– fogalmazott az amerikai politikus. 

A holnap kezdődő kétnapos vilniusi csúcs eredményét természetesen nehéz megjósolni, azt ugyanakkor Joe Biden leszögezte, Ukrajna még nem áll készen a NATO-csatlakozáshoz.