Az egész Európai Uniót tekintve csökkent azoknak a fiataloknak a száma, akik legfeljebb másodfokú - vagyis érettségivel, szakképesítéssel - fejezik be tanulmányaikat. Míg 2002-ben a 30 és 34 év közötti uniós állampolgárok mintegy 23.6 százaléka rendelkezett csak felsőfokú végzettséggel, addig 2016-ra ez a szám 39,1 százalékra emelkedett.

A leglátványosabb az emelkedés az ebbe a korcsoportba tartozó nőknél: 24,5 százalékról 15 év alatt 43,9 százalékra emelkedett. Ez az arány már most magasabb, mint az Európa 2020 stratégiában meghatározott célérték, amely a 30-34 évesek 40 százalékát tartaná az oktatási rendszerben a diplomázásig - írja az EU statisztikai hivatala.

QP | Quality Placement

Magyarország lemarad

A legtöbb fiatalnak Litvániában van valamilyen felsőfokú végzettsége: itt 58,7 százalékuk rendelkezik diplomával vagy más okleveles képesítéssel. A második Luxemburg, ahol 54,6 százalék ez az arány, a harmadik Ciprus 53,4 százalékkal.

Magyarország a lista hátsó felében szerepel, a 21., de a régiós versenytársak közül megelőzzük a cseheket, a szlovákokat és a horvátokat is. A legrosszabb arány Romániában van, ahol csak a fiatal felnőttek 25,6 százaléka rendelkezik gimnáziuminál magasabb végzettséggel. Nálunk ez az arány közel 35 százalék.

A 18-24 év közötti korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon a hetedik legnagyobb az unióban: a hazai fiatalok 12,5 százaléka nem rendelkezik középfokú végzettséggel, és nem is tanul tovább. Ez jóval a 10,8 százalékos uniós átlag alatt van, de a régióból is csak Romániában rosszabb a helyzet. A legjobban a horvátok, a litvánok és a szlovákok vezetik a listát, ahol az 5 százalékot sem éri el a képzetlen 18-24 évesek aránya.

Magyarországon ez az arány az évek során ingadozott: a 2010-ben aláírt Európa 2020 stratégiában vállalt 10 százalékos arányt már 2010-ben majdnem elérte hazánk (akkor 10,8 százalék volt az arány), de 2011-ben 11,4 százalékra ugrott ez az adat - idézte fel hétfőn a Népszava. A romlás hátterében a második Orbán-kormány egyik első döntése, a tankötelezettség 16 évre való lejjebbvitele lehet.

A magyar oktatás problémája nemcsak az, hogy sokan hagyják el idő előtt, hanem hogy egyáltalán nem jó: a legutóbbi PISA-teszteken lesújtóan rosszul szerepeltek a magyar diákok.