A felülvizsgált adatok szerint a harmadik negyedévben a korábban jelzett 1,7 százalék helyett, 1,8 százalékkal nőtt a GDP az egy évvel korábbihoz képest. A termelési oldalon a mezőgazdaság előzetesen becsültnél jobb teljesítménye, felhasználási oldalon pedig az élénkebb beruházás magyarázza a jobb nyers GDP-adatot - tudta meg a Napi.hu a KSH szakértőjétől.

A mezőgazdaság teljesítményének emelkedése várható volt, tavaly az aszálykárok miatt nagy volt a kiesés, a tavalyi rossz bázisévhez képest az idei évben ráadásul az átlagnál jobb volt a termés - kommentálta az adatokat a hvg.hu-nak Gabler Gergely, az Erste makroelemzője. A mezőgazdaság egész idei évre vonatkozó növekedése 18-20 százalék körül alakulhat, tavaly ugyanakkor ilyen mértékű volt a visszaesés.

Az építőipar is rendkívüli mélységekből indult - ám még mindig a 2001-es szint alatt vagyunk -, a bővülést Gabler szerint az állami infrastrukturális beruházások hajtják (köztük kisebbrészt a stadionépítések), a magánberuházások területén ugyanakkor még nem figyelhető meg bővülés. A személygépkocsi-gyártás területén végigvitt bővítések is hozzájárultak a vártnál nagyobb növekedéshez Gabler szerint. Ezek viszont egyszer véget érnek, így ha nem lesznek további nagyobb beruházások, akkor 2014 harmadik negyedévében már nem jelenik meg ez a hatás az Erste makroelemzője szerint, mivel magasabb bázisról indulunk akkor. A mezőgazdaság területén is hasonló lehet ez a bázishatás. Jövőre így azzal számolnak, hogy a belső fogyasztás bővülése lehet nagyobb hatással a növekedésre, a legfrissebb kiskereskedelmi statisztika - mely éves szinten 2,5 százalékos bővülésről szól - is azt támasztja alá, hogy elmozdulhattunk a holtpontról. Gabler Gergely elmondta, hogy tartják a 2013 egészére előrejelzett 0,8 GDP-növekedést, ehhez az kell, hogy az utolsó negyedévben 2 százalékkal nőjön a gazdaság. Ha a kormány által várt 1 százalékot szeretnénk elérni, akkor ahhoz arra lenne szükség, hogy a negyedik negyedévben 2,5 százalékkal bővüljön a GDP, ám az évvégi gyárleállások, munkanaphatások miatt ezt az időszakot mindig nehezebb előrejelezni - véli az Erste makroelemzője.

Török Zoltán, a  Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a beruházási lendület oka részben az, hogy megindultak a nagy állami beruházások és az uniós forrásokból finanszírozott önkormányzati beruházások a választási ciklus miatt, valamint amiatt, hogy 2013-ban véget ér az Európai Unió 7 éves költségvetés ciklusa, ami arra kényszeríti a kormányzatot, hogy minden forrást hívjon le, amit csak lehet. A nagy meglepetés azonban, hogy a magánszféra beruházásai is jelentős mértékben nőni tudtak, amire kevésbé számítottak az elemzők. Eddig ugyanis azt gondolták, hogy a zászlóshajó beruházásokon, például az autógyárak bővülésén kívül a versenyszektorban nem történik semmi. Sőt, az autógyárak esetében félő volt, hogy ha befejeződnek a beruházásaik, még rontani is fogják a statisztikát (ugyanis a korábbi magas beruházási teljesítmény magas bázist eredményez a későbbi adatoknak). 

Azonban nem ez történik, és a magánszektorban nagyon széles körben, több szektorban is van növekedés - mondta Török Zoltán. Az elemző úgy vélekedett, a kereskedelemben például a trafikok növelhették a beruházásokat, ugyanis a harmadik negyedévben indultak és ehhez ki kellett alakítani a nemzeti dohányboltokat, ami beruházásnak számít. Emellett a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban is volt beruházásnövekedés. Az elemző kitért arra is, hogy még azt sem lehet mondani, hogy ez a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának hatása. A program keretében ugyanis a legtöbb esetben szeptemberben folyósítottak pénzt a vállalkozásoknak, és az ebből finanszírozott beruházások lefutása fél-egy év lesz, vagyis az idei harmadik negyedéves adatokban biztosan nem jelenik meg. A Raiffeisen Bank elemzője úgy vélekedett, valószínűleg sok apró, kevésbé látványos beruházás, valamint az amortizáció pótlása járult hozzá a versenyszektor beruházási adatainak javulásához. Az elemző hozzátette, valószínűleg a bázishatás is sokmindent magyaráz, mert a tavaly visszaesés miatt nagyon rosszak voltak az adatok. Bár az alacsony bázishoz képest - a rezsicsökkentés hatásainak és a nyugdíjemelésnek köszönhetően - nőtt a kiskerforgalom, boomról nincs szó, a fogyasztási még mindig messze elmarad a válság előttitől, de legalább a csökkenésnek vége szakadt.