Hamarosan a kormány elé kerülhet az egészségügy átalakításának újabb tervezete - tudta meg a MedicalOnline. Az előterjesztésben szerepet többek között: 

  • a szakdolgozói béremelés,
  • az alapellátás átszervezése,
  • a rendelőintézetek államosítása,
  • a dolgozók megyéken belüli vezénylése,
  • és a kórházi látogatási rend átszabása,
  • a szabad orvosválasztás megszűntetése,
  • ügyeleti rendszer átalakítása.

A most készült előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik.

A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető

- olvasható a javaslatcsomagban.

Az előterjesztés szerint az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja – sorolják a kórházi struktúrát és működést érintő intézkedések között.

Hangsúlyozzák, hogy kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokat alakítanak ki, ide integrálva az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót és a központi ügyeleteket. A városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti és sürgősségi ellátások lesznek elérhetőek. A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.

Az előterjesztésben szerepel az is, hogy a kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.

Jön az ápolók béremelése, az orvosbéreket differenciálják

2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben, amelyre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása, ami jelenleg 27 százalékos.

A bérarány egyes kategóriákban 30,73 százalékra, másokban pedig 46,7 százalékra emelkedne.

Bár úgy tűnt, Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elfogadja, hogy a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az orvosoknál, az előterjesztésben most mégis az szerepel, hogy jövő januártól, vagy 2023. július 1-jétől az egészségügyi szolgáltatónak lehetősége legyen az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvosok alapilletményét a minősítésük alapján 20 százalékkal nemcsak emelni, hanem csökkenteni is.

Megszűnnek a közreműködői szerződések 2024-ig, így nem lesznek bérnővérek sem, 2024 január 1-ig vezetik ki ezt a foglalkoztatási formát, csak olyan dolgozhat állami intézményben aki a szolgálati jogviszony keretében alkalmaznak vagy önkéntes segítő.

A betöltetlen alapellátó praxisokat egy praxiskezelő központ venné át, a gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel, a csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.

Új ügyeleti rendszer lesz

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását a Hajdú-Bihar megyei pilot mintájára, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, amelynek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.

2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő álláspontja szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.

A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása, 2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumban az egyetemi laborok mellett. A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60 milliárd forintnyi forrást igényelne.

Átalakítanák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.

Ápolási segítő, aki tehermentesíti a személyzetet

A látogatási időn kívül a jövőben egy ápolási segítő is támogathatja az önmagát ellátni nem tudó, hosszú távú kórházi ellátást igénylő, pszichés krízishelyzetben lévő vagy haldokló beteget. A segítő – akinek személyét a beteg választja, és akinek adatai bekerülnek a betegdokumentációba is – ápolásnak nem minősülő tevékenységével tehermentesítheti a személyzetet is.

Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat rendelnének el a kórházakban, amelyek szerint a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.

Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, ez a korlátozás ugyanakkor nem vonatkozna a testvérre és az egyenesági rokonra.