Magyarországon a rendőrség jelenleg csak fixen telepített és mobil traffipaxokkal mér sebességet. Bár rendszeresen lehet hallani, hogy egy-egy akció során mennyi gyorshajtót fogtak, ezeknek az eszközöknek a hatékonysága igencsak megkérdőjelezhető.

A fix mérők helyét az autósok ismerik, az olyan navigációs alkalmazások, mint például a Waze jó előre jelzik, ugyanakkor nagy előnyük, hogy egy-egy balesetei gócpontot biztonságosabbá tehetnek, hiszen a közlekedők garantáltan lassítanak.

Kapcsolódó

A mobil mérések ugyan kiszámíthatatlanok, de a Waze ebben is segíti az autósokat, hiszen az első felhasználó, aki észreveszi a hatóság autóját jelzi a többieknek, akik időben lassíthatnak.

Ezeket tudná remekül kiegészíteni az autópályákon és gyorsforgalmi utakon az átlagsebességmérés, amelynek elve rendkívül egyszerű. A rendszámfelismerők - legyen az Véda, vagy útdíj-kamera - rögzítik az alattuk elhaladók azonosítóit és ha két pont között távolságot túl rövid idő alatt tett meg valaki, akkor már mehet is a büntetés.

Ezzel azokat lehetne kiszűrni, akik folyamatosan 150 km/h-nál nagyobb sebességgel szeretnének haladni az autópályákon. (150 km/h az objektív felelősség határa 130 km/h-s sebességhatárnál).

Tavaly szeptemberben Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója lapunknak adott interjújában azzal érvelt a sebességmérés bevezetése ellen, hogy annak nem adottak a technikai feltételei, a kamerákat például hitelesíteni kellene. Véleménye szerint pedig hosszabb távon a rendszer egy rövid pihenővel kijátszható. Az ellenőrzőpontok sűrítése pedig milliárdokat emésztene fel.

Vagyis könnyen lehet, hogy politikai akarat kell csak a bevezetéshez.

Az ugyanakkor biztos, hogy a magyarok túlnyomó többsége, 80 százaléka bevezetné ezt a sebességmérési módszert. Bár a Pulzus kutató kérdése erre nem vonatkozott, könnyen lehet, hogy a maradék 20 százalék maga is érintett az ügyben, vagyis szívesen halad folyamatosan nagy sebességgel az autópályákon.

A magyar rendszer igen engedékeny

Magyarországon 2008-ban vezették be az úgynevezett objektív felelősség elvét, amelynek lényege - sok más szabálysértés mellett -, hogy egy bizonyos mértékű gyorshajtás felett semmiképpen ne lehessen megúszni a szankciókat, a jármű üzembentartója pénzbüntetést és büntetőpontot kap.

Ez az elv 100 km/h sebességhatár alatt 15 km/h-t, 100 km/h felett pedig 20 km/h-t meghaladó sebességtúllépésnél lép életbe. Ennél kisebb gyorshajtásért csak akkor kap valaki büntetést, ha meg is állítja a rendőr, ha ugyanis nem teszi, akkor hivatkozhat arra, hogy más vezette az autót, akire nem tesz terhelő vallomást.

Ha azonban a sebességtúllépés az objektív felelősség hatálya alá tartozik, akkor csak úgy mentesülhet a büntetés alól, ha bizonyítja, hogy az autóját ellopták, vagy hivatalos dokumentummal (menetlevél, kölcsönszerződés) igazolja, nem ő vezetett.

A megállításos mérés nem gyakori, így egy kisebb túllépés még megúszható, arról nem beszélve, hogy a mérőeszközöknek is van egy 3 km/h-s hibahatára, amellyel számol a rendőrség is.

Vagyis az autópályán azoknak kellene igazán tartaniuk az átlagsebességméréstől, akik folyamatosan 150 km/h felett szeretnének autózni.

A fiatalok gyorsabban mennek?

A Pulzus, lapunk megbízására készített reprezentatív kutatása szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé szeretne átlagsebességmérést. A rendszer élesítését a 18-39 éveseknek 73 százaléka támogatja, míg a 60 felettiek körében a támogatottság 87 százalékos.

Az iskolai végzettség szerinti bontásból nem rajzolódik ki semmilyen kép, legkevésbé a középfokú végzettségűek szeretnék, a diplomások és az általános iskolát végzettek jobban.

Nem igaz a száguldozó pesti sztereotípia?

A budapestiek körében a rendszer élesítésének elutasítottsága 14 százalékos, míg a megyeszékhelyeken 25, a kisebb városokéban 22, a községekben pedig 18. Vagyis legkevésbé a budapestieket zavarná, ha nem tudnának folyamatos nagy sebességgel elmenni például a Balatonra az M7-esen.

Ezt kell tudni a kutatásról!

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
"Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!"