Az magyar kormány érvelése szerint az egyetemek autonómiáját növelő és finanszírozhatóságát javító, a kritikusok szerint az intézményeket időbeli korlátozások nélkül kormányzati bizalmi emberek alá rendelő modellváltás első fecskéje - lényegében pilotprojektje - volt a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) alapítványi tulajdonba adása. Azóta a kormány az országgyűlésben átvitt új törvénnyel szinte minden hazai felsőoktatási intézményt az új struktúrára állított át.

Ezért is érdekes, hogy a még 2019-ben a modellváltáson átesett BCE-n már is konfliktus támadt, ami a Jelen hetilap szerint ahhoz vezet, hogy az MNB kivonul az intézményből szakmai intézetével.

QP | Quality Placement

Az egyetemet tulajdonló alapítványt eredetileg 600 millió forint induló vagyonnal jegyezték be, majd a Mol Nyrt. 82 millió darab ”A” sorozatú részvénye, a Richter Gedeon Nyrt. 18,6 millió darab ”C” sorozatú részvénye került még hozzá. Előbbi a szakítási folyamat szempontjából a jelentősebb: innen érkezett ugyanis Anthony Radev, aki az egyetem elnöke lett. A magyar–bolgár–német hármas állampolgár közgazdász több mint két évtizedig dolgozott a globális McKinsey & Co. tanácsadó cégnél, majd lett az OTP-nél tanácsadó a kilencvenes években, de a Rajk László Szakkollégiumból jó barátságot épített ki Hernádi Zsolttal, a Mol vezetőjével, így az olajipari cégnél is dolgozott.

A történet másik főszereplője pedig az a Palotai Dániel, aki most ugyan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfelső döntéshozó testületében ügyvezető igazgató, de bizalmi ember volt a Matolcsy György vezette MNB-ben, ahol ügyvezető igazgató és főközgazdász volt, de tagja volt az ECB Monetáris Politikai Bizottságának és az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottságának is. Palotai pedig 2019-től a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini alapítvány kuratóriumának a tagja, valamint oktatott az egyetemen az MNB intézetében is.

A Jelen úgy tudja, hogy a konfliktus alapja, hogy a jegybanki szakember folyamatosan próbált szakmai érveit képviselni, azonban Radev - akit az Index korábbi portréja alapján eleve nehezen összeférhető vezetőnek tartanak - nem igazán foglalkozott ezzel, és azzal sem, hogy nem egyedül vezeti az intézményt. Ahogy a lap egyik forrása szerint ez a konfliktus elérte a jegybank elnökét, Matolcsy Györgyöt is, úgy tudjuk, a kivonulásról szóló döntést ő hozta meg.

A folyamatos konfrontálódás vezetett végül oda, hogy az MNB kivonul a BCE-ről, ami súlyos jelzés, tekintve, hogy egy – nagyságrendileg - évi 200-300 millió forintból gazdálkodó intézetről van szó, komoly képzési portfólióval, oktatókkal, munkatársakkal. Önmagában a személyes konfliktus és a szakítás nem is lenne példa nélküli: figyelembe véve, hogy a jegybank már a Pallasz Athéné Egyetemben is szerepet vállalt alapítványai révén, majd azután hogy Neumann János Egyetem lett az intézményben a jegybanki munka intenzitás fokozatosan erodálódik. Inkább azért érdekes a lépés, mert az MNB elnöki főtanácsadója, Dubéczi Zoltán tavalyi, az Origónak adott interjúban arról beszélt, hogy fontos szerepet szánnak a Corvinusnak: azt nyilatkozta, hogy a képzési program a „jelenkor legaktuálisabb közgazdaságtani irányzatait igyekszik gyakorlatorientáltan és szemléletesen bevinni a magyar felsőoktatásba”.

Radevvel kapcsolatban többször is előkerült, hogy „nehéz vele kijönni”. A Jelen szerint Pavlik Lívia, a BCE korábbi kancellárja, aki az intézmény modellváltásának előkészítésében kulcsszerepet vállalt, az elnökkel való konfliktusok miatt távozott az egyetemről. Tovább állítólag Lánczi András, a BCE eddigi rektora többek között Radev miatt nem indult újra a rektori székért.