A legfrissebb statisztikák alapján mit sem ér a bérrobbanás és a bérfelzárkóztatás, még 2010-ben is jobban állt a rangsorban Magyarország, mint most  - írja az Mfor.

Az Eurostat minden év tavaszán frissíti tagállami statisztikáját a nettó bérek vonatkozásában. Az összes ország esetében euróban, hazai fizetőeszközben és vásárlóerő-paritáson számolva is közlik az adatokat különböző családmodellekre vonatkozóan. A hírportál az egyedülálló, átlagot kereső mellett a két átlagot kereső és két gyermeket nevelők adatait vizsgálta.

Magyarországon euróban számolva az átlagfizetés 2021-ben éves szinten 10 016 euró volt. Ez a harmadik legalacsonyabb nettó kereset az EU-ban. Ennél kevesebbet csak két országban vihettek haza a dolgozók: Romániában (8001 euró) és Bulgáriában (6952 euró). A rangsor másik végén Svájc és Izland áll 71 793 euróval és 48 439 euróval.

Az előző évhez képest a 10 016 euró 4,9 százalékkal több, miközben a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint tavaly 8,9 százalékos nettó bérnövekedés volt Magyarországon - forintban számolva. Így a két érték közötti eltérésre a magyarázat a forint gyengülésében keresendő. A legutóbbi rendszerváltás előtt, 2010-ben valamivel előrébb tartottak a magyar bérek. Akkor az ötödik legkisebb volt az átlagos magyar nettó. Románia és Bulgária mellett még Litvániát és Lettországot is előzni tudta magyar átlagbér. A litván nettó most a 8., a lett a 9. legalacsonyabb.

Az Eurostat adatai szerint egy átlagbért kereső, két gyermeket nevelő családmodell esetében a nettó bér 2021-ben 22 263 euró volt, 4,2 százalékkal magasabb, mint 2020-ban. Ez az összeg arra elég, hogy a rangsorban a negyedik legalacsonyabb helyre sorolja Magyarországot. Románia és Bulgária mellett még Horvátországot sikerül megelőzni. Magyarország 11 évvel ezelőtt az ötödik legalacsonyabb nettóval szerepelt a rangsorban, megelőzve Romániát, Bulgáriát, Litvániát és Lettországot - írta az Mfor.hu.