A NER két szempontból más, mint az elődei: egyrészt tudatosan vállalja, hogy nem akar megfelelni semmiféle elvnek, a maga útját járja, és többnyire utólag derül ki, hogy mi is az. Másrészt - és ez sem volt jellemző az 1980-tól 2010-ig terjedő időszakra - kimondottan azt vállalja, hogy meghatározott csoportokat hoz helyzetbe, és nem a közérdeket követi - mondta Csaba László közgazdász a Szabad Európának adott interjújában, amelyben a NER magyar gazdaságban kialakított rendszeréről beszélgettek.

Csaba László szerint óriási ellentmondás volt tavaly, hogy miközben a kormányzat végig azt kommunikálta, hogy nem fogják a hiányt növelni, hogy 1, legfeljebb 2 százalék lesz az államháztartás hiánya, ebből lett majdnem 9, vagy ha mindent beleveszünk, akkor 12 százalék. A költések tökéletesen átláthatatlanok voltak, csak utólag derült ki, hogy mire ment el a pénz. Azok kapták a támogatásokat, akik egyébként sem nagyon szorultak rá, plusz azt csináltak a pénzzel, amit akartak, és ennek semmilyen következménye nem volt.

QP | Quality Placement

Amennyiben viszont volt iránya a támogatásoknak, az inkább munkahelyek védelmére, vagyis annak megtartására irányult, viszont nem nagyon költöttek például új technológiákra, új tevékenységekre. Csaba László példaként Németországot hozta fel, ahol az állam úgy költ munkahelyvédelemre, hogy annak jelentős része átképzésre megy, és arra, hogy a vállalkozás el tudjon indulni másik irányba, meg tudjon újulni, és nem arra, hogy megmaradjon abban, amit korábban is csinált. Ezek a gazdaságtámogató intézkedések Magyarországon korlátozottak voltak, viszont nagyvonalúan mentek a pénzek olyan helyekre, ahol nem tudjuk, mi történt velük.

A kiválasztottak

Az állami segítséggel feltőkésített NER-ben kiválasztódott vezető cégekkel kapcsolatban Csaba László arra mutatott rá, hogy azoknál nem látszik, hogy a nemzetközi piacokra is ki tudnának sikeresen lépni. Szerinte a világon sehol nem vezetett az eredményre, hogy egyik védett piacról a másiba átlépett cégek húzzák a gazdaságot. 

Ahol érdekcsoportok uralják a gazdaságot, ott csak idő kérdése, hogy a gazdaság lekonyuljon.

Egyszerre államosítanak és privatizálnak

A közgazdász arról is beszélt, hogy a NER gazdaságpolitikájában egyszerre jelenik meg a protekcionizmus és a multik támogatása, és mindkettőnél a politikai okok a meghatározók.

Csaba László szeirnt a mostani időszak sajátossága, hogy az állam egyszerre államosít és magánosít, azaz először valamire hivatkozva állami kézbe vesznek cégeket, utána megtalálják azt a tulajdonost, aki igazán közel áll a hatalomhoz, mondván, ha ellenzékben lesznek, akkor is őket fogja finanszírozni. Ez egy új modell, ilyen állam vezérelte modell Magyarországon nem nagyon volt az elmúlt 40 évben - jelentette ki.

A NER-ben óriási szakadék van a szavak és a tettek között: szavakban a kisvállalkozást, a nemzeti vállalkozást támogatják, de gyakorlatilag a nagy cégeket helyezik előtérbe, azokat a multikat vagy nagy cégeket, amelyek vissza tudnak osztani, ahol a barátaik vannak, és akik megalapozzák a rendszer működését gazdaságilag és egyéb szempontból.

Az állami szerepvállalás azonban a negyedik ipari forradalomban sem kedvező, mivel az az egyéni kreativitást állítja előtérbe, és azok maradnak felül, akik valamilyen nem triviális megoldást tudnak kitalálni.

Ezért, jellemző módon, ahol az állam jelen van, az inkább vissza, mint előre mozdítja a fejlődést.

Visszafelé haladunk

Csaba László szerint Magyarország egy demodernizációs időszakba került (azaz a modernizációval ellentétes - a szerk.), az értékrendi, szervezeti és beruházási súlypontok, mind az ipari társadalom irányába mutatnak vissza ahelyett, hogy előre mennénk, a XXI. és XXII. század társadalma felé.

Ez a közgazdász szerint abból következik, hogy a magyar értékrend a keleti társadalmakéhoz hasonlít: alapvetően alacsony bizalmi szintű. A közhivatalokkal, a közigazgatással, a politikával szemben rendkívül bizalmatlan. Ha mód van rá, akkor maga próbál mindent megoldani, minimalizálni próbálja az együttműködést, hogy ne legyen kiszolgáltatva senkinek. Ez a hagyományos, archaikus társadalom értékrendje, szemben a modern, nyílt társadaloméval, ahol elkerülhetetlenül egymásra, sok mindenki másra vagyunk utalva.

Kasztosodik a társadalom

Csaba László arra is felhívta a figyelmet, hogy szociológusok szerint erősen kasztosodik a társadalom, a társadalmi mobilitás befékeződésének sok bizonyítéka van. Ez szerinte nem jó, mert minden társadalomnak, különösen egy európai piacgazdaságnak a mobilitás rendkívül fontos eleme. A demokrácia azon áll vagy bukik, hogy a vesztesek is elfogadják a piaci verseny eredményét. Ha a vesztesek ezt nem fogadják el, akkor csak idő kérdése, és a választás eredményét sem fogják, és akkor jön a polgárháború.

Ha pedig nem lesz polgárháború, hanem úgy marad minden, akkor kialakul egy vékony vezető-, és egy nagyon lemaradó alsó- és középréteg, ami szintén nem jó, mert ez a lemaradó réteg nem tud profitálni az információs társadalomból, a negyedik ipari forradalomból, a globalizációból.

Bár Csaba László az állam szerepének visszaszorítása mellett érvel általában, úgy véli, hogy az oktatásban nagyon is el lehetne képzelni lényegesen erőteljesebb állami szerepvállalást, amely a lakosság nagyon jelentős lemaradó rétegét segítené. A közgazdász szerint az államnak igenis feladata lenne a középiskolai oktatásra, nyelvoktatásra, informatikai oktatásra költeni. A meglévő nem kicsi újraelosztást sokkal inkább célzottan, erre a tudás alapú társadalomra kellene fordítani: be kell ruházni az emberi tőkébe - hangsúlyozta.

A magyar modell

Csaba László úgy véli, ha az elmúlt 11 évet valamilyen modellbe próbálnánk összefoglalni, akkor azt lehet mondani

a magyar gazdaságpolitika határozottan unortodox olyan ételemben, hogy pontról pontra az ellenkezőjét csinálja annak, amit a józan ész, és a józan észt röviden összefoglaló tankönyvek tanácsoltak volna.

A mostani tankönyvi bölcsesség pedig az lenne, hogy a szabálykövető magatartás a jó, mert a kiszámíthatóság alapján tudunk előre menni. A NER vezetői viszont azért csinálják másképpen, mert ők azt tekintik értéknek, hogy mindig lehet valamit improvizálni - véli Csaba László, aki szerint a hosszabb távú emberi, üzleti kapcsolatokban inkább a kiszámíthatóság lenne a jobb.

A közgazdász arra is rámutatott, hogy regionális szinten a magyar gazdaság lemaradásban van: nagyon kicsit léptünk előre az elmúlt időszakban, miközben más országok, Románia, Szlovákia, a Balti-államok, Lengyelország nagyon nagyot léptek előre. Minden korrekt összehasonlításban, amit dollárban vagy euróban végzünk, nincs olyan mutató, ami mást mutatna - mutatott rá. Csak ha a béreket, a képzett munkavállalók béreit nézzük: ezek Romániában utolérték a magyar munkabéreket, ami önmagáért beszél - tette hozzá.

Vagyis 

van lemaradásunk, a többiekhez képest a helyzetünk gyengébb, és nem egy évben gyengébb, hanem sok évben, és nem átmenetileg, hanem tartósan.