Negyvenhárom csalás és ötvenegy csaláskísérlet írható a számlájára annak a bűnözői hálózatnak, melynek irányítói elsősorban kórházakat, önkormányzatokat, sportegyesületeket és színházakat károsítottak meg számlaváltós csalásokkal, a sértettek között vannak még múzeumok és önkormányzatok. 

A strómanok mögé bújt elkövetői kör tevékenységét 2016-ig követték vissza a fővárosi nyomozók, ez volt az első időpont, amikor összehangoltan csaltak ki pénzt egy magyarországi intézménytől - írja a police.hu. 

Számlaváltások, átverések, kriptoügyletek

A szervezet tagjai minden egyes sértett megtévesztésénél ugyanazt a sémát használták; megszerezték azokat a nyilvánosan is hozzáférhető adatokat, melyeket az intézmények által kezdeményezett közbeszerzési eljárás eredményéről tudni lehetett, majd kapcsolatba léptek mindkét - a pályázatot kiíró, és a megbízást elnyerő - féllel. Először telefonon felhívták a megbízást elnyerő cég dolgozóját és elhitették vele, hogy a pályázatot kiíró informatikai rendszere meghibásodott, és emiatt nem állnak rendelkezésre a kifizetéshez szükséges olyan információk, mint például a kiállított számla száma, a teljesítés határideje és összege.

 

Miután megkapták a kifizetéshez szükséges adatokat, második lépésként az érintett cég nevében felhívták a pályázatot kiíró fél képviselőjét és közölték vele, hogy megváltozott az a bankszámlaszám, ahová az utalást teljesítenie kell. Ezt követően a számlaváltozás tényét email-ben is megerősítették, felhasználva az adott vállalkozás logóját, bélyegzőjét és ügyvezetőjének nevét. Sok esetben az elektronikus levelet az eredetihez megtévesztésig hasonló címről küldték, így a gyanútlan fizetőben fel sem merült, hogy az utalást végül a csalók részére teljesítik. A megtévesztésig hasonló email címek létrehozásához a domain nevekért kriptovalutával fizettek az elkövetők, IP címük elrejtéséhez pedig VPN titkosítást használtak, hogy ezzel is elrejtsék digitális nyomaikat. A csalók részére kifizetett pénz így végül szinte nyom nélkül landolt olyan bankszámlákon, melyeket a bűnöző csoport főszervezői strómanokkal nyittattak különböző bankfiókokban.

 

A strómanok a bankszámlaszámok létrehozásakor saját nevükre nyitották meg a számlákat, azonban azok teljes hozzáférését, az internetbank eléréssel együtt átadták a szervezőknek, és a számlákhoz rendelt hívószámok is a szervezet felső köreihez kapcsolódtak. A strómanok feladata volt még, hogy a bankszámlákra érkező összegeket vagy készpénzben, vagy több kisebb összegben történő utalással juttassák el beszervezőiknek.

 

A sértettek akkor jöttek rá, hogy eltűnt az átutalt pénzük, amikor az elmaradt kifizetéseket egyeztették a cégekkel; ekkor vált mindkét félnek nyilvánvalóvá, hogy a számlaszám nem változott meg és a megbízó a szerződés szerinti összeget egy stróman részére utalta át.

A csalássorozat számokban

A rendőrségi összefoglaló szerint a gyanúsítottak a bűncselekmények során közel 1,2 milliárd forintot csaltak ki az érintettektől.

A nyomozók az eljárásban számos strómant, szervezőt, köztük a főszervezőket is elfogták; összesen 95 embert hallgattak ki gyanúsítottként, az irányító ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozók megállapították, hogy a gyanúsítottak a bűncselekmények során 92 email címet, 51 telefonszámot és 59 magyar bankszámlát használtak, a csalás sértettjei közt szerepeltek kórházak, színházak, múzeumok, önkormányzatok, sportegyesületek, oktatási-és egyházi intézmények, közmű szolgáltatók, valamint nemzeti park is.

 

A nyomozás során 262 millió forintot foglaltak le a rendőrök, a megtérült kár visszaszerzésében mindvégig segítette a nyomozócsoportok munkáját a BRFK Vagyon-visszaszerzési Alosztálya.