Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával közöl nagyinterjút a Forbes magazin magyar kiadása, ebben többek közt a kormány gazdaságpolitikájáról és a kormány előtt álló költségvetési kiigazításról is kérdezték. (Korábban a bankvezér az Inforádiónak azt nyilatkozta, hogy szerinte 500 milliárd forintos, elhúzódó háború és uniós megegyezés nélkül akár 1700 milliárdos költségvetési kiigazításra is szükség lehet.)

"Először is ki kellene egyezni az unióval, ez jelentősen csökkentené a költségvetési konszolidáció pénzügyi terheit. Bízom benne, hogy lesznek EU-s források, és úgy használjuk fel őket, hogy jobban segítsék a gazdaság növekedését. Aztán nyilván nemcsak szektorális adókat lehet emelni, hanem jobban teríteni is lehet a terheket. (Ha például megnézzük a bankszektort, csak 2010 és 2021 között speciálisan ránk kivetett adók és díjak formájában a profitunk többszörösét fizettük be a költségvetésbe.)

Nyilvánvalóan szükség lenne a költségvetési kiadások, azon belül az állami beruházások csökkentésére is. Ez sokat segítene abban, hogy az elmúlt időszakban drasztikusan megemelkedett építőipari költségek visszaálljanak egy észszerű szintre, és akkor megnőnének a magántőke-beruházások. Ez segítené a növekedést, ami tovább javítaná a költségvetés helyzetét" - véli Csányi Sándor.

Hiba lenne fenntartani az árstopokat

"A nagy kérdés az, hogy azokat az úgynevezett egyszeri beavatkozásokat, mint a rezsi-, kamat-, élelmiszerár-plafont, hogyan lehet kivezetni. Az ilyen intézkedések, ha tartósan fennmaradnak, szerintem elhibázottak. Erre a magyar gazdaság történetében már volt számos példa. A szociális kérdéseket nem közvetlen gazdasági beavatkozások révén, hanem szociális politikával kell kezelni" - nyilatkozta az OTP-vezér.

Hibás volt a privatizáció, nem elég hatékony az EU-források felhasználása

Csányi Sándor szerint tarthatna előrébb is Magyarország, mint ahol most tart, az elmúlt harminc évben minden kormánynak megvolt a szerepe ebben, sok hibát vétettek. "Meggyőződésem, hogy elhibázott volt az Antall-kormány idejében a privatizáció, nagyon sok céget adtunk el, amit csak a piacszerzés kedvéért vásároltak meg. Erre példa az élelmiszeripar, amit más országokban, például Lengyelországban sokkal előrelátóbban privatizáltak.

De nem mindig használtuk fel jól az uniós forrásokat sem. Megint a lengyel és a magyar agrárium közötti különbséget hoznám fel példának, ami abból adódik, hogy mi a csatlakozás előtti időkben inkább a veszteség finanszírozására fordítottuk az EU-s forrásokat, a lengyelek meg inkább a technológiafejlesztésre vagy fajtakorszerűsítésre. Másik visszatérő hiba a felelőtlen költségvetési gazdálkodás, ami az elmúlt időszakokban néhányszor jellemezte az országot, és szintén hosszútávú károkat okozott. A helyreigazítások mindig sokkal többe kerültek, és fájdalmasabbak voltak, mintha a kormányok felelősen gazdálkodtak volna.

Ami meg a mostani helyzetet illeti, megpróbálnám helyrehozni az Európai Unióval a kapcsolatot. Nagy szüksége van Magyarországnak ezekre a forrásokra, amik jelenleg elakadni látszanak" - fejtette ki a véleményét Csányi.

Az euróhoz erősebb és termelékenyebb gazdaság kell

A bankvezér-üzletember szerint nem baj, hogy még nincs eurónk. Előbb-utóbb kell, hogy legyen, de még nem jött el a kedvező pillanat. "Ehhez erősebb és főleg hatékonyabb, termelékenyebb gazdaságra lenne szükségünk." Arra a kérdésre, reális, hogy elérjük-e valaha ezt a gazdasági szintet, Csányi azt válaszolta, hogy "ha a most kezdődő hétéves ciklusban rendelkezésre álló EU-s forrásokat jól tudjuk felhasználni, akkor reális".

Aggódna, ha a mai ellenzék kormányozna

A parlamenti választás eredménye is szóba került az interjúban, Csányi szerint az emberek a "két alakulat" közül a jobbat választották. "Persze, van kifogásom az elmúlt időszak kormányzásával szemben, de jobban aggódnék most ebben a helyzetben, ha a mai ellenzék kormányozna. Miközben meggyőződésem, hogy szükség lenne egy erős, valahol a középbal oldalon elhelyezkedő, szociáldemokrata típusú ellenzékre. Ami itt összejött az elmúlt időszakban, az nem lehet hatékony. Amikor a szélsőjobbtól a liberálisokig mindent tartalmaz egy formáció, akkor hogy lehet hatékony, elvek mentén felvázolt és végigvitt gazdaságpolitikát várni? Szegény az az ország, amelyiknek még egy erős ellenzéke sincs" - jegyezte meg a politikai helyzetről Csányi.

Az interjúban Csányi Sándor beszél arról is, hogy tervei szerint meddig marad az OTP élén, és az utódját Csányi Péternek fogják-e hívni, valamint arról, hogy rendszeresen és őszintén beszél Orbán Viktor miniszterelnökkel, de van is, meg nincs is befolyással Orbánra.