Az 1-es típusú diabéteszt nem szabad összekeverni a rossz táplálkozási szokások miatt jelentkező 2-es típusú cukorbetegséggel. Ez nem civilizációs betegség, nem életmódbeli tényezők játszanak szerepet a kialakulásában, hanem az immunrendszer működésének zavarával összefüggő autoimmun betegség, kialakulásának oka egyelőre ismeretlen. Megfelelő terápiával azonban teljes életet élhetnek az érintett gyermekek - idézi a közlemény Tóth-Heyn Pétert, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettesét.

Az 1-es típusú diabéteszben szenvedő szervezet, miután védekező rendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot, ezért sejtjei éheznek, anyagcseréje felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el, mely folyamat életveszélyes is lehet.

A kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott. Jelenleg a világon a 15 év alatti, 1-es típusú diabéteszben szenvedő gyermekek becsült száma közel 500 ezer, és évente kb. 80 ezer új esetet regisztrálnak.

Magyarországon minden hatszázadik 15 évnél fiatalabb gyermek érintett, a betegség előfordulása a 6 év alatti korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő, ez ma az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegség.

Tünetek

Legszembetűnőbb tünete a túlzott folyadékfogyasztás (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelés, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelése, melyekhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemők esetén árulkodó jel a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása.

Hajlamosít a betegségre a  családi halmozódás, az egy éves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A betegséget általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek alapján azonosítják. Rendkívül fontos lenne a minél korábbi fázisban történő diagnosztizálás, mert az első, jól érzékelhető tünetek megjelenése és a súlyos, életveszélyes anyagcsere kisiklás kialakulása közötti időszak nagyon rövid, kisgyermekek esetén ez akár egy hét alatt is bekövetkezhet.