A konferencián a vezető hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület képviseletében is megszólaló szakember három pontban foglalta össze a privát szektor szerepének újradefiniálásához szükséges iparági lépéseket.
Iparági egyeztető fórum
Kapcsolódó
A Covid-19-járvány óriási terhet ró az ellátórendszerre, a privát szolgáltatók rendelkezésre álló kapacitásával azonban ez a nyomás jelentősen enyhíthető. A két szféra közötti munkamegosztás alapjait a szakma széles körű bevonásával késlekedés szükséges újragondolni. A krízís enyhítését szolgáló együttműködésre pedig a létrehozandó Egészségügyi Szolgáltatói Tanács fogalmazzon meg javaslatokat a kormánynak - mondta Kóka.
Magánszolgáltatók a közellátásban
A közfinanszírozott és a privát szektor együttműködésének új formáját hosszú távra kell meghatározni, azonban a pandémia napról napra erősödő nyomása miatt ez nem halasztható tovább. Jelenleg 25 ezres a műtéti várólista, legalább tízezren már több mint egy éve várakoznak. A járvány miatt az állami szakrendelések egy részét bezárják, az elektív műtéti beavatkozásokat pedig leállították, ezért Kóka azt javasolta, hogy pontosan meghatározott betegségcsoportokban a magánszféra vegyen át feladatokat az államtól, amely az állami egészségbiztosítással rendelkező betegek ellátását finanszírozza ugyanazon a szinten, mintha azokat az állami ellátásban nyújtották volna. Ez a megoldás mindenkinek jó: az állam nem fizet többet az ellátásért, a betegek előtt pedig megnyílnak a magánszolgáltatók kapui - fogalmazott.
A távmedicina szerepének szakmai-jogi elismertetése
Azokban az esetekben, amikor a telemedicina megfelelő távdiagnosztikai, távmonitoring eszközök segítségével képes pótolni a személyes megjelenést, indokolatlan különbséget tenni a fizikai és a virtuális orvos-beteg találkozó között, legyen szó akár az állami vagy a privát ellátásról, s a betegek úgy kaphatnak professzionális ellátást, hogy közben nem tesszük ki őket a fertőzésveszélynek - hangsúlyozta a Primust is képviselő szakember.
Együttműködést sürget a legnagyobb magánszolgáltatókat képviselő Primus Egyesület
A Primus Egyesület mindhárom javaslatot támogatja, a hazai privát szolgáltatók régóta hangoztatják a szektorsemlegesség szükségességét. A magánszolgáltatók jelentős szabad műtéti és ellátási kapacitással rendelkeznek, és a tavaszi járványhullám tapasztalatai alapján fokozott biztonsági intézkedésekkel folyamatosan biztosítják a betegek ellátását a pandémia időszakában is. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által garantált finanszírozás látszólag ugyan csekélyebb forrásokból biztosítja az állami egészségügyi ellátást, mint a magánszolgáltatók árlistái, ám ez a kép rendkívül csalóka - kommentálta a javaslatokat Leitner György, a Primus Egyesület elnöke.
Leitner György szerint ugyanis a NEAK-finanszírozás mellett a különböző bérpótlékokat, beruházási és fejlesztési támogatásokat, a teljes finanszírozási struktúrát kell figyelembe venni, amellyel a közfinanszírozott gyógyítás működik. Az elnök szerint az is működőképes megoldás lehetne, ha a NEAK egyedi betegségcsoportokra vonatkozó csomagokat "vásárolhatna" a magánszolgáltatóktól, amelyek úgy csökkentik az állami kórházakra nehezedő rendkívüli nyomást, hogy mindez az államnak nem jelent extra kiadást.
A jelenlegi NEAK-finanszírozás is elegendő lehet bizonyos ellátástípusok biztosításához. Léteznek olyan krónikus betegségek, amelyek a megfelelő szakellátás nélkül hosszabb távon jelentős költséget jelenthetnek a közellátásban, ezért kifizetődőbb lehet állami finanszírozással privát szolgáltatónál biztosítani a korai diagnózist és a folyamatos ellátást.
Hatalmas növekedési tervek a magyar magánegészségügyben
A legnagyobb magyar magánszolgáltatók fekvőbeteg kapacitásai a 18-24 hónapban várhatóan megkétszereződnek - jelezte előadásában Végh Attila, aki korábban elnök-vezérigazgatóként vezetett több európai magánegészségügyi szolgáltatót. A térség magánegészségügyi piacait összehasonlítva megjegyezte, a legnagyobb magyar szolgáltatók is nagyságrendi lemaradásban vannak, míg a régiós vezető cégek már 100 milliárd forintos árbevétellel rendelkeznek, itthon a legnagyobbaké sem éri el 10 milliárd forintot. Más államokban a magánintézményekben az állami és magánbetegek is jelen vannak, és piaci szerkezeti különbségek is megfigyelhetők.
Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy nagy változások küszöbén áll a szektor. Ilyen például a paraszolvencia, mint ösztönző kivezetése teljesítmény- és betegelégedettség-csökkenéshez vezethet, az orvosok magán és állami foglalkoztatásának szétválasztása, és a magán-állami betegek elkülönítése.
Negatív hatásokkal is számolni kell
Ezek várható hatása, hogy a magánszolgáltatói ajánlat az orvosok számára relatív megerősödik, valamint többek között a lakásrendelők háttérbe szorulhatnak. A szektor jövőjét negatívan érintheti a jelentős fekvő- és járóbeteg kapacitások kiépülése, a gazdasági recesszió, munkanélküliség, és a Covid-19 járvány. Az erősödő verseny és a piaci konszolidáció, a kereslet átmeneti csökkenés mellett az új higiéniai elvárások miatt hatékonyság- és potenciális bizalomvesztés is jöhet.
Egy esetleges magánbiztosítás, több államilag támogatott elektív sebészet megjelenése a magánszektorban, valamint a minőségi ugrás és tisztább verseny a legjobb szolgáltatók között Végh Attila szerint kitörési pont lehet a szolgáltatók számára.
Legolvasottabb

Adategyeztetés: szüneteltethetik a nyugdíját annak, aki ezt elmulasztja

Így lehet kijátszani az új benzinárszabályt
Soros György megtalálta Vlagyimir Putyin gyenge pontját?

Úgy halnak le az atomerőművek, hogy egész Európa energiaválságba kerülhet

Új autómárka jelent meg Magyarországon, 20 kereskedés nyílik

Jöhet 380 vagy 450 forintos euró is

Kijev elvágná Németország köldökzsinórját Oroszországhoz

Változás a magyar boltokban: jönnek a termékek, amelyekben étolaj helyett disznózsír van
