A 2014–2020-as uniós fejlesztési időszakban a Magyarország rendelkezésére álló források 71 százalékát már folyósította Brüsszel, szemben a tagországok 61 százalékos átlagával - idézi a Világgazdaság az Európai Bizottság adatait. A ciklus hét plusz három éves, így a támogatási összegeket 2023 végéig lehet lehívni. Magyarország rendszerint az év közepén és végén kezdeményez nagyobb, több száz milliárd forintos lehívást, így az esztendő végéig tovább javulhat az egyenleg.

A lassan mögöttünk maradó 2014–2020-as időszakban Magyarország 30,16 milliárd euróból gazdálkodhat, ebből 4,74 milliárd a nemzeti önrész, az Európai Unió pedig 25,42 milliárd eurót ad. (Az utóbbi nagyjából a magyar éves GDP hatoda.) A bizottság a rá eső részből mostanáig 18,06 milliárd eurót folyósított.

Az odaítélt támogatási források terén a ciklus derekán uniós összehasonlításban még utcahosszal vezetett Magyarország, ez azonban nem feltétlenül előnyös, hiszen ha megborul a kötelezettségvállalás és a forráslehívás aránya, az megütheti a költségvetést is.

A 2014–2020-as uniós ciklus zárásával párhuzamosan gőzerővel halad a 2021–2027-es nyitása is. Az új fejlesztési időszak eddigi legnagyobb dobása vállalati szempontból a Ginop pluszban a technológiaváltó támogatási programként ismert 1.2.1-es felhívás volt, amelyben 4804 cég pályázott együtt 465 milliárd forintra, s közülük 1719 projektgazdának meg is ítéltek 211 milliárdot beruházásokra.