Az ingatlanfejlesztési projekteknél jelentősebb változások léptek életbe a 2023. évi adótörvény módosító jogszabályai alapján. Elsősorban az általános forgalmi adó esetében vannak olyan szabályok, amelyek könnyítéseket tartalmaznak. Ilyen például az új lakás értékesítésekhez kapcsolódó 5 százalékos áfakulcs alkalmazásának meghosszabbítása, ugyanakkor az illetékek esetében gyakorlatilag az utolsó kiskaput is bezárta a jogalkotó - írja az magro.hu.

Az öt százalékos lakásáfa, az új lakóingatlanok esetében mivel a veszélyhelyzeti rendeleti szabályt törvényi szintre emelték  így 2024. december 31-ig alkalmazható. A kedvezményes adómérték 2024. december 31-e után a már megkezdett projektekre is 2028. december 31-ig is könnyítést jelent - mondta Gyányi Tamás, a WTS Klient adószakértője.

Újnak akkor minősül egy lakóingatlan:

  • ha első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el két év;
  • vagy, ha az összes hasznos alapterület nem haladja meg többlakásos lakóingatlan esetében a 150 négyzetmétert, egy lakásos családi házak esetében pedig a 300 négyzetmétert.

A szakember kiemelte: nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, ezért az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs sem alkalmazható, a garázsra, a műhelyre, üzleti vagy a gazdasági épületre.

Záródik a kiskapu az illetékfizetésnél

Az illetékekről szóló törvény jelenleg is tartalmaz olyan szabályt, amely a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházásokat mentesíti a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alól. Az adómentesség feltétele, hogy az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vevő főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele legyen.

Ugyanakkor ezt a feltételt csak egy meghatározott időpontban kellett eddig teljesíteni, ami a jogalkotó szerint visszaélésekre adhatott okot. A jövőben a tevékenységi körre vonatkozó feltétel megmarad, de egy új, 50 százalékos árbevételi korlátot is figyelembe kell venni, amelyről az ingatlant megszerző félnek nyilatkozási kötelezettsége van az adóhatóság felé.

Tehát az illetékmentesség csak abban az esetben lenne alkalmazható, amennyiben a vagyonszerző az ingatlanra vonatkozó, kedvezményezett tevékenységekből származó (előző évi) árbevétele az összes árbevételben legalább 50 százalékos arányt képvisel.

Kedvező illetékváltozás a csok-hoz kapcsolódóan

A csok nemcsak lakásvásárláshoz, hanem lakásbővítéshez is igénybe vehető. Gyányi Tamás szerint a saját tulajdonban álló ingatlan bővítésekor ugyan nem keletkezik illetékkötelezettség, azonban más tulajdonában álló ingatlan bővítésekor (például a tetőtér beépítése) közös tulajdon jön létre, és a hozzáépítőt pedig illetékkötelezettség terhelte. A kedvező módosításnak köszönhetően mostantól a mentesség az idegen tulajdonban álló lakás bővítésekor is biztosított a csok kedvezményével élő vagyonszerző számára – fogalmazott.