Több mint 126 ezren jelentkeztek idén a magyar felsőoktatásba – közölte a kulturális és innovációs miniszter a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeit ismertető sajtótájékoztatón, amit az MTI idéz.

Csák János elmondta, hogy tavaly a jelentkezők száma még 99 ezer volt, az emelkedés azt jelenti, hogy nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje.

A GDP folyamatosan, erőteljesen nő, és ehhez az kell, hogy a képzési rendszerben olyan képzési struktúrákat építsenek ki, amelyek szolgálják a gazdaságot – mondta.

Kép: MTVA Sajtóadatbank/MTI

 

A miniszter emlékeztetett, ezért kezdeményezték tavaly a felvételi rendszer megváltoztatását, és ezért adtak több jogosítványt az egyetemeknek. Csák János kiemelte azt is, hogy sokkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba hátrányos helyzetű járásokból, mint korábban. Külön örömtelinek nevezte, hogy a tanár, a tanító és az óvodapedagógus szakokra is a korábbinál többen jelentkeztek.

Tíz évvel ezelőtti mélypont

Éppen ma írtunk arról, hogy mennyire keveset költ Magyarország GDP-arányosan az oktatásra. 2013-as szinten van kormányzat oktatási kiadásainak GDP-hez mért aránya, ismét 4,7 százalékra csökkent, 2020 előtt volt 5,3 százalék is – hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal elemzése.

Teljesen elektronikus a felvételi eljárás

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a megújított felvételi rendszer 27 százalékkal emelte a jelentkezők számát, összesen 126 449-en jelentkeztek, az immár teljes elektronikus felvételi eljárás keretében.

Továbbá százezer olyan leendő hallgató jelentkezett, akinek nincs diplomája. Ez utóbbi szám 26 ezerrel nagyobb a tavalyinál, azaz az átlagot meghaladóan, 34 százalékkal nőtt a diplomával még nem rendelkező jelentkezők száma – közölte.

Az államtitkár elmondta: minden ötödik jelentkező műszaki, természettudományi, matematikai vagy informatikai területre szeretne bejutni. Az idősebbek esetében is erőteljes az emelkedés: 32 százalékkal többen jelentkeztek. A legidősebb jelentkező 75 éves, ő germanisztika szakon szeretne tanulni.

Nőtt a vidéki felsőoktatási intézmények népszerűsége: a nyíregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni hallgatók.

Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar felsőoktatásban tizenegy egyetem elitligás, azaz a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában van.

 

A sajtótájékoztató után Csák János a témában tartott háttérbeszélgetésen az elmúlt hónapokban felvetődött kérdésekre reagálva arról beszélt, hogy a felsőoktatásban ma csökken a lemorzsolódás, mind a hazai, mind a külföldi hallgatók esetében. Ez meglátása szerint annak tudható be, hogy az intézmények sokkal több gondot fordítanak a diákjólétre.

A miniszter kiemelte azt is, hogy 2018-hoz képest kiugróan jó teljesítményt értek el az egyetemek, miután nőtt a publikációk száma.

Ugyancsak kritikákra reagálva Csák János azt mondta, nem igaz, hogy inflálódna az egyetemi tanárok kinevezési rendje.

Kérdésekre válaszolva közölte, hogy GDP-arányosan az európai uniós átlag felett költ Magyarország a felsőoktatásra a tavalyi és a tavalyelőtti adatok szerint.

A stratégiai változások meghozzák majd az eredményeket, a felsőoktatásban két év alatt szemmel látható a javulás – jelentette ki Csák János, hozzátéve: a felsőoktatás átalakítása az egyik legnagyobb sikeres projekt az elmúlt 33 évben.

Kijelentette azt is, hogy az Erasmus-programban saját forrásból biztosítják majd 2024-től a finanszírozást.

A miniszter közölte, 2013-ban a külföldi hallgatók száma 13-14 ezer volt, mára ez több mint 42 ezerre nőtt.

Az első diplomaszerzők száma is harmadával nőtt

Hankó Balázs a háttérbeszélgetésen elmondta, a jelentkezők száma az alapképzésben emelkedett jelentős mértékben: míg tavaly 65 százalék jelentkezett alapképzésbe, idén ez az arány 70 százalék. Továbbá 74 százalékkal többen jelentkeztek a szakképzésből a felsőoktatásba, mint tavaly. A jelentkezők 60 százaléka nő, 40 százaléka férfi.

Az első diplomaszerzésre jelentkezők száma 100 ezerre nőtt, tavaly 74 ezer volt, mindez 34 százalékos emelkedést jelent – közölte az államtitkár.

Szólt arról, hogy a modellváltott intézményeket választották a legtöbben (62 százalék). Emelkedett továbbá az egyházi intézmények aránya: tavaly 9, ma már 11 százalék az arányuk. Az állami intézmények aránya (23 százalék jelenleg) viszont csökkent.

A legnépszerűbb az ELTE

A legtöbben (17 829) az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek, a szám 16 százalékos növekedést mutat – közölte Hankó Balázs.

Az ELTE után a Debreceni Egyetem (11 351 jelentkező), majd a Szegedi Tudományegyetem (9 015) következik.

Az államtitkár elmondta, nőtt a vidéki egyetemek népszerűsége: a jelentkezők 57 százaléka Budapestre, 43 százaléka vidéki intézménybe szeretne bejutni, ez az arány tavaly 60-40 százalék volt.

Hankó Balázs közölte, idén mintegy 6 ezren jelentkeztek tanárnak, tanítónak, a tavalyi 4400-hoz képest.

A közreadott sajtóanyag szerint idén 88 074-en jelentkeztek alapképzésre, míg tavaly 63 622-en. Mesterképzésre 21 396-an szeretnének bekerülni, 2022-ben ez a szám 18 193 volt. Az osztatlan képzésre jelentkezők száma a tavalyi 11 090-ről 12 232-re nőtt. Felsőoktatási szakképzésben az idén 4747, tavaly 6285 jelentkező volt.

A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi volt, 21 százalékkal.