Átlagosan 18-27 százalék között emelkedik a fizetés azoknál a piaci szereplőknél, ahol jelen van munkavállalói érdekképviselet – mondta a Napi.hu megkeresésére Mészáros Melinda.

Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: a versenyszféra szereplőinél is elkezdődtek a bértárgyalások, ugyanakkor fontos, hogy a cégek többségénél általában az új üzleti évtől, tavasszal emelkednek a bérek.

Az inflációtól függ a fizetés

Mészáros Melinda a tapasztalatokról elmondta, a vállalkozások jövőre elsősorban nem az alapbér jelentős emelésével oldják meg a fizetések rendezését, hanem a pótlékok, bónuszok és juttatások rendezésével.

Változás az elmúlt évekhez képest, hogy

a vállalkozások működési költségeit nézve már nem a bérköltség jelentik a legnagyobb kiadást, hanem az energiaköltségek.

Ennek ellenére nem a dolgozók keresetén spórolnak a szereplők.

A fluktuációtól félnek a munkáltatók

A szakszervezeti vezető kiemelte: a vállalatoknak a jó és megbízható, szakképzett munkaerő megtartása továbbra is elemi érdeke, mivel egy új munkavállaló betanítása sokkal költségesebb, mint a bérrendezés.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az inflációt követő keresetemelésre törekszenek a cégek, ám az ma még nem látható, hogy pontosan milyen mértékű emelés bizonyul megfelelőnek.

Mészáros Melinda azt hangsúlyozta, hogy a bértárgyalásokon – hasonlóan az idei évhez – nyitottak maradtak a munkáltatók arra, hogy az infláció függvényében év közben is emeljék a fizetéseket, vagy akár egyszeri juttatással, akár havi pluszpénzzel kiegészítsék a dolgozók keresetét. Az ugyanakkor továbbra sem jellemző, hogy a dolgozók jövedelmét a cafetéria-keret emelésével oldanák meg a munkáltatók.

Fordulat a turizmusban

A Liga Szakszervezetek elnöke ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy nem mindehol azonos a bérrendezés. Míg a gyártók nagyobb béremelést tudnak végrehajtani, addig a beszállítóknál már nem jellemző a 20 százalékos bruttó keresetemelés.

A szolgáltatásokon belül jelentős fordulat történt a turizmus területén: míg korábban a munkaerőhiány komoly béremelkedésre kényszerítette a foglalkoztatókat, idén a magas energiaárak több szállodát és vendéglátóhelyet kényszerítettek bezárásra. Így év végére nagy mennyiségű munkaerő szabadult fel az ágazatban, ami letörte a béreket.

Mészáros Melinda hozzátette:

megfigyelhető, hogy a növekvő energiaköltségek és a nehézségek ellenére a versenyszféra szereplői nem a fizetéseken próbálnak spórolni, egyértelműen versenyképességi tényezővé vált mára a bér,

a bérversenyben lemaradók pedig azt kockázatják, hogy szakemberek híján leszakadnak a piaci versenyben.

A minimálbér is felhajtja a fizetéseket

Januártól 16 százalékkal nő a minimálbér és 14 százalékkal emelkedik a garantált bérminimum összege.

A minimálbér bruttó 232 000 forintra nő, nettó összege kedvezmények nélkül 154 280 forint lesz. A garantált bérminimum bruttó 296 400 forintra emelkedik, nettó összege kedvezmények nélkül 197 106 forint lesz.

A minimálbér érdemben nem befolyásolja a magasabb keresetűek fizetését, ezzel szemben a garantált bérminimum emelése közvetve több százezer munkavállaló fizetésére lesz hatással.

Ennek oka, hogy aki az idei bérminimum bruttó 260 ezer forintos összegénél többet keresett, de fizetése kevesebb, mint a januártól 296 400 forintra emelkedő összeg, annak a bérét szintén rendeznie kell a munkáltatónak.

Ellenkező esetben komoly bérfeszültség alakul ki, ráadásul abban az esetben, ha a munkakör betöltésének feltétele a középfokú végzettség, akkor a fizetés nem lehet alacsonyabb, mint a garantált bérminimum összege.