A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön tették közzé a friss Inflációs jelentést, amelyben a jegybank már vázolta az orosz-ukrán-háború okozta gazdasági nehézségeket. Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság vezetője úgy értékelte a helyzetet, hogy a 2021-es lendület még sokáig segítette az idén is a magyar gazdaságot: a 2022-es GDP-növekedés az áthúzódó hatások miatt 2,5 százalékos lehet még akkor is, ha nem lesz érdemi növekedés az év második felében. Az idei év elején az MNB szerint akár 8-9 százalékos is lehetett a GDP-növekedése.

Ugyanakkor az biztosra vehető, hogy a háború, a szankciók hatásai, valamint az újonnan jelentkező ellátási zavarok és a piacokon megjelenő volatilitás nem kedvez a világgazdaságnak. Magyarország történelmi okokból is erős kapcsolatokkal rendelkezik Oroszországgal és Ukrajnával, így az egyre inkább eszkalálódó konfliktus egyre nagyobb veszélyt jelenthet a növekedésre.

Az MNB várakozásai szerint az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2023-ban 3,3–5,0 százalékon, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban alakul. A háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben 2,5–4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0–5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0–4,0 százalékkal bővül. Amíg nem tört volna ki a háború, az idén 6 százalék körüli növekedésre számított a jegybank. 

A forgatókönyvek szerint akár 9,8 százalék is lehet az éves infláció 2022-ben.

A Napi.hu több elemzőt kérdezett meg, hogy mi várható a magyar gazdaságban, milyen negatív hatásokkal érdemes számolni, valamint mik voltak az orosz-ukrán-háború kitörése után az első tapasztalatok.

Drágulnak az élelmiszerek, új ellátási válságok alakulhatnak ki

„Az új probléma az árszintek még magasabbra kerülése, emellett a kialakuló fizikai hiány számos termékből (dízel, műtrágya), emiatt az inflációs csúcs későbbre tolódik és magasabb lesz, ráadásul megnőtt a recesszió esélye is. Az egyébként már javuló Covid utáni fogyasztói és vállalati bizalom most egy komoly negatív sokkhatást kapott” - írta helyzetértékelésében Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája. Úgy látja, hogy kiemelt probléma lett az élelmiszer- és energiaárak elszállása, amely a lakosság széles rétegeit érinti már itthon is, míg korábban ez csak a fejlődő országokban volt jellemző.

Hasonló állásponton van Trippon Mariann, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője, aki szerint a háború kitörése előtt általános várakozás volt, hogy az ipari szegmenst sújtó problémák, feszültségek a vártnál ugyan később, de a második félévben érdemben oldódni tudnak, amivel párhuzamosan az ipar egy gyorsabb növekedési pályára állhatott volna. Az infláció esetében azzal számoltak, hogy annak üteme ugyan a legtöbb gazdaságban a vártnál magasabban tetőzhetett volna, ráadásul a vártnál később, de az év második felére pozitív fordulat körvonalazódott. 

E várakozásokat alapjaiban írták át az elmúlt egy hónap eseményei. A 2021 végét és 2022 elejét lassabb növekedés és magas infláció jellemezte. A háború hatásai pedig erre rárakódva érdemben rontják a növekedési és inflációs kilátásokat, a kérdés jelenleg csak a pontos mérték.

– fogalmazott Trippon Mariann a Napi.hu-nak.

Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. vezető elemzője pedig azt emelte ki, hogy a korábbi ellátási zavarok – így a szállítmányozási problémák, a chiphiány – hatásai jól elkülöníthetők a mostani orosz-ukrán háborús hatásoktól.

„Első körben jött az újranyitás okozta sokk, amellyel felborult a kereslet-kínálat egyensúlya, megindult az infláció felfelé. Erre jött rá – és részben ez által is jött létre – a tavaly év végi energiaársokk, majd az aszály és a kereslet erőteljes felfutása (főleg Ázsiában) felfuttatta a mezőgazdasági termékek árát is. Ezt követően jött a legújabb hullám a háborúval és a szankciókkal” – állapította meg az ING szakértője, aki szerint ez pont egy olyan állapotban érte el a gazdaságot, amikor már pont elindult a helyreállás felé a világ.

Most derült csak ki igazán, hogy az ukrán gazdaság – habár csekély súllyal – de mégis erőteljesen integrált a globális termelési láncokba. És akármilyen kicsi vagy jelentéktelennek tűnő is egy adott alkatrész, annak hiányában az egész termelési folyamat megakadhat

 – összegzett az elemző, aki szerint a mostani háborús válság így gazdasági szempontból egy újabb negatív kínálati sokkot eredményezett, amely főleg a feldolgozóiparban, illetve a mezőgazdaságban érvényesül. Virovácz Péter szerint ezzel egy erőteljes felfelé mutató inflációs sokk tapasztalható.

A szankciók mindenkit megráznak, de Oroszországnak fájnak jobban

Móró Tamás arra a kérdésre, hogy a nyugati szankciók orosz gazdaságra gyakorolt hatása a nagyobb, vagy azok visszahatása, azt válaszolta, hogy „Oroszországnak egyértelműen jobban fáj, de Európának is komoly probléma és jelentősen nő a stagfláció veszélye.”

A szakértő szerint az orosz energia embargója pedig biztosan recessziót okozna, amit emiatt okkal nem is támogat az EU.

Az európai cégek orosz értékesítése jellemzően 2-3 százalék közötti súlyt képvisel, így ez nem jelentős tétel, inkább az inputköltségek általános elszállása és a romló fogyasztói bizalom a probléma

– értékelte a főbb veszélyeket.

Trippon Mariann szerint egyelőre biztosan Oroszországnak fájóbbak a szankciók. Oroszországban idén elkerülhetetlennek látszik a recesszió, míg az euró övezetben mérsékelt, de pozitív növekedési ütemet vár a CIB Bank vezető elemzője.

„Az európai növekedési képet az rontaná drasztikusan, ha energiaembargóra kerülne sor,  de erre jelenleg kis esélyt látunk” – kommentálta a szakértő a további kockázatokat.

Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter szerint egyelőre nehéz meghatározni, hogy a Nyugatnak és Oroszországnak mennyit ártanak a korlátozások.

Jelen pillanatban nehéz szaldót vonni, hiszen az orosz gazdaságról nem állnak rendelkezésünkre pontos adatok. Az adatszolgáltatás minősége is romolhatott ugyanis. Összességében azonban az a sejtésem, hogy az orosz gazdaságot jóval nagyobb mértékben érintik a szankciók, mint Európát

– fogalmazott a szakértő.

Akkora a lendület, hogy a stagnálást is kihúzná Magyarország?

A magyar gazdasági kilátásaival kapcsolatban Virovácz úgy látja: a recessziós esélyek alacsonyak, mert a 2022 eleji és 2021-es gyors növekedés után érte el azt a háborús hatás.

„Az kétségtelen, hogy a háború és a szankciók negatív kínálati sokkot okoznak a gazdaságokban, de ennek hatását jelenleg is rendkívül nehéz felmérni. Ami bizonyos, hogy az euróövezet vagy épp az egész EU és persze Magyarország is lassabb gazdasági növekedést mutathat 2022-ben, mint a háború nélkül. Magyarországon azonban továbbra is csekély esélyt látok a recesszióra, vélhetően még idén is – a nehézségek ellenére – képes lesz bővülni a magyar gazdaság” – ismertette várakozásait lapunkkal.

A prognoszta szerint csak a tavalyi jó teljesítmény nyomán az áthúzódó hatás 2,5 százalékos gazdasági növekedést hoz. „Ez azt jelenti, hogy ha éven belül végig stagnálna a GDP, statisztikailag még így is bőven pozitív lenne az év/év gazdasági növekedés Magyarországon” – véli Virovácz. Az euróövezetben viszont jóval nagyobb az esélyét látja annak, hogy stagnálást tapasztaljunk, vagy akár recessziót. De a szakértő szerint a jelenlegi alapforgatókönyvek alapján ez sem lenne egy rendkívül mély és elhúzódó válság.

A Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája hasonló véleményen van: ugyan kockázati tényezőt lát a megugrott energia- és alapanyagköltségek emelkedésében, amelyek rontják a növekedési kilátásokat, de a gazdaságpolitikai lépések számos növekedéstámogató intézkedéssel tompítják e hatásokat.

„Az euróövezetben például továbbra sincs kamatemelés, sőt: az ECB az idei első félév végéig még biztosan vásárol állampapírokat, azaz folytatja a mennyiségi lazítási programját, támogatja az alacsony finanszírozási költségeket mind az állami költségvetések, mind a magánszféra számára” – összegzett a szakértő.

Magyarországon is sok a növekedés támogató tényező. „A hazai költségvetés elmúlt fél éves hiánya bőven meghaladta a GDP 10 százalékát, ami erőteljes kereslet-oldali támogatást jelent a gazdaság számára, többek között béremelések, nyugdíjemelések és adó-visszatérítés révén” – értékelt Móró. 

Emellett a legfrissebb hírek alapján arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén akár a GDP 4-5 százalékát is elérhetik azok az EU-s források, amelyek tavaly elmaradt kifizetésekből, új EU-s alapokból és kedvezményes hitelből támogathatják a magyar gazdaságot.

A gazdaságban jelenlévő bizonytalansági tényezőket emelte ki Trippon Mariann is: szerinte a növekedési kilátásokat alapjaiban meghatározza a háború kimenetele.

Az alapforgatókönyvem elhúzódó, de nem eszkalálódó konfliktussal, tartósan magas energiahordozó és alapanyagárakkal és a beszállítói láncok töredezésével számol. A háború direkt és indirekt hatásaival szemben az Egyesült Államok kevésbé kitett, mint Európa, a nagyobb arányú direkt/indirekt kereskedelmi kitettség, a nagyobb energiafüggőség Európában nagyobb növekedési veszteséget jelent.

– fogalmazott a CIB Bank vezető elemzője, aki szerint a Magyarországot is magában foglaló közép-kelet-európai régióban jelenleg a háború előtti alapforgatókönyvhöz képest 2022-2023-ban 1,8 százalékponttal alacsonyabb növekedési ütem várható.

A magyar növekedésre erős hatása lehet a háború Trippon értékelése szerint: a korábbi előrejelzéshöz képest 2,2 százalékkal lehet alacsonyabb a két év során a GDP-bővülési ütem.

Idén 3,5-4 százalék közötti lehet itthon a reálnövekedés, ezt az előrejelzést azonban a megszokottnál nagyságrendekkel nagyobb bizonytalanság övezi.

– ismertette a szakértő. A CIB vezető elemzője szerint is fontos az év eleji lendület, valamint az, hogy az ipar jól kezdte 2022-t. 

„Az év további negyedéveiben már erőteljesen megjelennek a direkt és indirekt negatív hatások. Az ipari teljesítményre az ellátási problémák, a drasztikusan emelkedő energia- és alapanyagárak hatnak negatívan, a beruházásokat a bizonytalanság és az emelkedő kamatok foghatják vissza, míg a lakossági fogyasztásra a reáljövedelmek érdemben lassuló bővülése, a romló hangulat és a dráguló finanszírozás hathat negatívan” – véli Trippon, aki szerint idén a növekedés fő motorja még mindig a lakossági fogyasztás lehet.

Mi lesz a forinttal?

Az euró-forint árfolyam a 400-as határ érintése után jelentős pozitív korrekciót mutatott és a 370-375-ös sávban mozogva az első háborús sokk nagy része kiárazódott – értékelte a forint eddigi háborús pályáját Móró Tamás, aki szerint ez nem is tér el a régiós devizák által leírt mozgásoktól.

A forint árfolyama a háború kezdete óta, a zlotyval lényegében teljesen párhuzamosan, a cseh koronától kissé lemaradva. Amennyiben kezd majd látszani a kiút a háborús helyzetből, a forint visszatérhet a 370-es EUR/HUF szint alá, hiszen csak az idén 1,85 százalékponttal emelkedett az irányadó kamat és még közel ugyanekkora emelésre van kilátás.

- véli a Concorde szakembere.

Trippon Mariann is úgy látja, az, hogy a forinté nem vált el élesen a régiós devizák pályájától, a zloty és a forint mozgásai között kifejezetten erős korreláció látható, arra utal, hogy elsősorban külső tényezők mozgatták a magyar deviza árfolyamát. A háború kitörése utáni pánikhangulatban a stabilizálódó kockázati hangulat és az MNB lépései szerinte sikeresen stabilizálták a jegyzéseket.

„A hangulat azonban továbbra is igen törékeny, így számottevő erősödésre mindaddig nem látunk esélyt, amíg a háborús helyzetben nem következik be érdemi pozitív fordulat” – véli Trippon a folytatásról. Ha nem romlik a hangulat, akkor 370-380 között ingadozhat a kurzus. A szakértő szerint ha újra gyors leértékelődési pályára kerülne az árfolyam, az MNB egyhetes betéti kamata megfelelő eszköz lehet a gyengülés megállítására.

Az országgyűlési választások mindig egyfajta bizonytalanságot hordoznak magukban, de a háború árnyékában most kissé hátrébb kerültek a piaci szereplők prioritási listáján. Általánosságban véve a választások nagyobb elbizonytalanodást akkor okoznak a piacokon, ha a választások eredménye nem egyértelmű, ha elhúzódik a kormányalakítás, ha instabil/kisebbségi kormány alakul

– értékelte lapunknak a vezető elemző az április 3-i országgyűlési választások esetleges ráhatását az árfolyamra. Viszont az kulcskérdés lehet, hogy az újonnan felálló kormány tervez-e bármilyen gazdaságpolitikai, költségvetési korrekciót.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is most kevésbé látja fontosnak a politikai kockázatokat. „Alaphelyzetben azt mondanám, hogy a választás fokozza a bizonytalanságot, ám most a befektetők sokkal inkább a nemzetközi eseményekre fókuszálnak és bizony a hazai politikai sztorik csak mellékzöngéknek tekinthetőek emellett” – közölte a választás előtti helyzetről és a külső körülményekről.

Az árfolyamnál arra számít, hogy mivel a jegybank elkötelezett az infláció letörése mellett és hosszabban tartó magasabb kamatkörnyezetre hívta fel a figyelmet a friss kommunikációjában, ez a fajta szigor elegendő támaszt adhat a forintnak ahhoz, hogy ne döntsön újra negatív rekordot az árfolyam.

Ugyanakkor bármilyen nem látott pozitív vagy negatív hír a háborúval kapcsolatban komolyan megmozgathatja a forintot. Én bízom a háború lezárásában és ha ez megtörténik, akkor a forint visszatérhet a háború előtti szintekre is az euróval szemben, vagyis újra elérhető lehet a 355-360-as szint

– mondta el a helyzetről Virovácz.