„Jön az első igazán strandos hétvége a Velencei-tavon, de sokan nem tudják azt, amiről mi pecások már napok óta beszélünk, hogy valami történt a vízzel” – írta még múlt pénteken egy horgász, Homoródi Szabolcs a Facebook-oldalán. Ahogy ő fogalmaz, szerte a tavon, strandokon mindenhol százával vannak haltetemek, küszök, balinok, harcsa, keszeg, ponty és mellettük elhullott vízimadarak.

A hétvégén később bárki, aki a tó partjára érkezett, a saját szemével láthatta, hogy a vizet és a partot nagy számban lepik el a haltetemek. A Magyar Horgászok Országos Szövetsége (MOHOSZ) szerint a helyzet nem katasztrofális, és mindössze 400 kilogrammnyi hal pusztult el, ami a tó halállományának a töredékét teszi ki.

QP | Quality Placement

Szabolcs hétfő este a portálnak ennél jóval nagyobb mennyiségű kihalászott haltetemről beszélt: már 3 tonna fölött van a kiszedett, elhullott halak mennyisége, és még nagyon nincs vége a dolognak (ezt a mennyiséget keddre már a MOHOSZ is elismerte, ami szerintük a tó halállományának nem éri el az 1 százalékát.). A víz oxigénszintje folyamatosan csökken, becslései szerint 10 tonna lesz valahol a végén a tetemek összmennyisége. Ráadásul úgy látja, a halőrök bevonásán kívül semmiféle segítséget sem kapnak a civilek és az önkéntesek a víz megtisztításához. A katasztrófavédelem és a hatóságok tétlenek.

A rövidtávú gazdasági érdekek mindent felülírnak: a turizmusnak pörögnie kell, senkit nem érdekel a többi. Mondjuk mikor már pár nap múlva elviselhetetlen dögszag lengi körül az egész tavat, akkor lehet fény gyúlik az agyakban,

- írja keserűen.

A szélsőséges időjárás okozza

Farkas Viktor Mátyás, a Természetvédelmi Világalap (WWF) hazai éghajlatvédelmi szakértője szerint az az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati visszatekintőjéből is jól kivehető, hogy a tavaszi hónapok jóval hidegebbek voltak a megszokottnál. És amíg országosan sok helyen a csapadék is több volt, addig a Velencei-tó környékén szárazabbnak bizonyultak az áprilisi és a májusi hónapok.

Ezek együttes hatására és a múlt heti hirtelen felmelegedéssel katalizálva a tó vizének oxigénszintje hirtelen lecsökkent. Ez állhat a tömeges halpusztulás mögött.

Mivel a kevés csapadéktól a vízszint lecsökkent, a hűvös tavaszi hónapoktól pedig a halak ívási ideje későbbre tolódott, így hirtelen telt meg élettel a tó. Az ívástól legyengült halak pedig nem bírták elviselni, hogy a melegben elszaporodó algák lecsökkentették a víz oxigénszintjét. A szélcsendes időjárás pedig fokozza a problémát, mert a szél által felvert hullámok is jelentős oxigénmennyiséget képesek a vízbe keverni.

A fent említett hatások a klímaváltozásra jellemző, egyre gyakrabban várható szélsőséges időjárási jelenségek. Így a klímaváltozás következményeként, az olyan kisebb területek időjárási jellemzőinek átalakulásával, mint a Velencei-tó környéke, egyre gyakrabban kell számítanunk a mostanihoz hasonló jelenségekre. Ezekhez a hatásokhoz jön még a Velencei-tó vízutánpótlására alkalmas tározók alacsony vízszintje is, amikből így nem lehet vizet beereszteni.