Éves szinten több mint 100 milliárd forintos kiesést okoz a bankszektornak a Magyar Nemzeti Bank döntése, amelyben április 1-jétől duplájára, 10 százalékra emeli a kötelező tartalékrátát, és annak negyedére nem fizet kamatot a bankoknak – hangsúlyozta csütörtöki közleményében a Magyar Bankszövetség.

A szövetség szerint az MNB döntésével csökkenti a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességeit és újabb terhet jelent a szektornak amelynek

  • az extraprofitadó;
  • a lakossági jelzáloghitel kamatstop;
  • a kis-és középvállalkozói (kkv) kamatstop;
  • illetve az agrármoratórium már eddig is veszteséget okozott.
A koronavírus árnyékában és a szomszédban zajló háború gazdasági következményei miatt a magyar gazdaság szinten tartásához teljes körű nemzeti összefogásra van szükség, amelynek keretében a bankszektor elsődleges feladata a gazdasági növekedés finanszírozása

– fogalmaztak a közleményben. 

Nagyobb kötelezettségre kisebb kamat járna bankoknak

A mostani 25,7 százalékos éves inflációs környezetben jelenleg az egynapos jegybanki betéti kamat 18 százalék, amihez képest már most is jóval alacsonyabb, 13 százalékos kamat vonatkozik a kötelező tartalékrátára.

A jegybank a kötelező tartalékráta állományának kétszeresére emelésével, illetve egy rész kamatmentességével az egynapos betéti kamathoz képest feleakkora, súlyozottan 9,75 százalékos kamatot fizet a bankoknak a kötelező tartalékrátára.

A bankszövetség ezért a bejelentett jegybanki intézkedés kivezetését kérte a közleményben a bankszektor gazdaságfinanszírozási képességének fenntartása érdekében.

Nagyobb lekötést vár el a tartalékszámlán a jegybank

Az MNB a keddi kamatdöntést követően közölte, hogy a kötelező tartalékráta 25 százalékára nem fizet kamatot, továbbá a kötelező szint, azaz a 10 százalék feletti részre az alapkamatnál magasabb, az irányadó kamattal megegyező mértékű kamatot fizetnek majd.

A Monetáris Tanács januárban döntött arról, hogy tovább szigorítja a banki tartalékrátát: április elsejétől 10 százalék lesz a kötelező tartalékráta a jelenlegi 5 százalék helyett.

Alternatív bankadó az újabb szigorítás?

A kötelező tartalékot a tartalékköteles források – betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok –után kell a hitelintézeteknek elhelyezniük a jegybanknál. Az eszköz eredeti célja a bankpánikok megelőzése volt és a bankok folyamatos likviditásának fenntartása, ezért is vonatkozik csak a hitelintézetekre, de kimaradnak belőle például a befektetési alapok.

Manapság, amikor már rendkívül ritkák a bankpánikok, más funkciót kapott a kötelező tartalék – mutatott rá elemzésében Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.

A kötelező tartalékráta emelésének jelenleg az a célja, hogy a piacon meglévő likviditás nagyobb része tartósan a jegybanknál landoljon, azaz a piacon kint lévő pénzmennyiség mérséklődjön, így a monetáris politika szigorúbbá váljon.

Alapvetően ritka, hogy egy jegybank aktívan használná a kötelező tartalékrátát, mivel nem lehet egyik napról a másik módosítani, így kevésbé hatékony eszköz egy akut gazdasági sokkok kezelésére.

Regős Gábor szerint az MNB lépése egy klasszikus szigorításnak tűnik, mivel ezzel csökkenti a piaci likviditást, de ennél azért többről lehet szó.

Egyik zsebből a másikba: 230 milliárdot spórol az MNB

A 2341 milliárd forint, amellyel növelni kell a bankoknak a kötelező tartalék összegét, most is a jegybanknál van, csak egy másik eszközben, az egynapos betétben. Ezzel tehát érdemi likviditáscsökkentés nem történik, csak egyik zsebből a másikba kerül majd át a pénz – magyarázta a Makronóm Intézet vezető elemzője.

Nagyon nem mindegy, hogy melyik zsebébe rakja a pénzt a jegybank. Az egynapos betét után évi 18 százalékos kamatot kell fizetnie, a kötelező tartalék után viszont áprilisig csak 13 százalékot. 

  • Jelenleg tehát a 2341 milliárd forintra 13 százalékot fizetne az MNB, míg az a feletti részre 18 százalékot.
  • Áprilistól viszont 3511 milliárd forintra 13 százalékot fizetne, míg az e fölötti nála tartott pénzre 18 százalékot.

Ez egy év alatt az érintett hitelintézetek számára évente mintegy 230 milliárd forint veszteséget, a gyakorlatban elmaradt kamatjövedelmet jelenthet, a jegybank pedig 230 milliárdot spórolhat – tette hozzá Regős Gábor.