Bár a kisvállalkozók tételes adójáról (kata) esetleges átalakítása, szigorítása idén többször is felmerült, a több mint 400 ezer érintett elméletileg fellélegezhetett, amikor a Pénzügyminisztérium benyújtotta a parlamenthez a 2023-as költségvetésről szóló tervezetet. 

Több mint 200 milliárdos terv

Az idei költségvetésben ugyanis 237 milliárd forint bevétel szerepelt a kata sorában. A 2023-as tervezet pedig 227 milliárd forinttal számol. Ez arra utal, hogy a jövő évi költségvetés tervezésekor valamivel alacsonyabb katás bevétellel számoltak, de a két év számai közötti eltérés minimális.

Az árbevételi határnál és a többi feltételnél tervezett apró változtatások magyarázhatták volna ez a szerény különbséget, de ahova hétfőn jutott el az ügy, azt nehezen. 

Teljesen más

A költségvetési tervezet benyújtása óta azonban nagyot fordulhatott a kocka és hétfőn hirtelen megjött az új szabályokról való tervezet, amely - ha arra a parlament rábólint - a legtöbb mostani katás lehetetlenné teszi a havi 50 ezer forinttal rendezhető adót.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt heti kormányinfón még arról beszélt, hogy arra akkor lehet válaszolni, ha a Pénzügyminisztérium elkészíti a tervezetet, a kormány viszont megsürgette a szaktárcát. 

A hétfőn látott napvilágot látott a terv és azonnal elég nagy port kavart. Ugyanis teljesen új, a korábbinál sokkal szigorúbb szabályokat ír elő.

A kabinet elképzelése szerint ugyanis a jövőben kizárólag azok katázhatnak, akik a lakosságnak nyújtanak valamilyen szolgáltatást (például fodrász) vagy értékesítenek valamilyen terméket. (A taxisok azonban  kivételek.) Ha a benyújtott tervezet alapján lépnek életbe az új szabályok, akkor a több mint 400 ezer katázó jelentős része kiesik a rendszerből és más, bonyolultabb, egyben drágább adózást kell választania.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) a hétfői tervezetet kommentálva közölte: a  kormány reményei szerint szeptember elejétől hatályossá váló változással a ma ismert katázásnak vége van, és az új szabályok nemcsak az ügyvédeket vagy az állatorvosokat szorítanák ki az egyszerűsített adónem alól, de a mellékállású katázás felszámolásával kiszorítanák onnan a rokkantakat és a nevelőszülőket is. 

A Niveus Consulting Group szakértője, Pálffy Miklós szerint a hétfőn benyújtott javaslat látszólag ennek a szándéknak akar megfelelni, kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja és a jövőben is kata szerint adózik ahelyett, hogy egyáltalán nem fizet adót. A javaslat szerint ugyanis ezen adónem szerint eleve csak egyéni vállalkozók adózhatnak, közülük is csak az úgynevezett főállású katások, tehát aki esetleg munka mellett vagy éppen betéti társaság (Bt.) formában űzi az ipart, az kiesik a kata választására jogosultak köréből. Pálffy szerint, ha elfogadják az új szabályokat, azok arra ösztönözhetik az érintetteke arra állítsanak ki számlát, pedig a feketegazdaság visszaszorítása talán a kata legnagyobb erénye.

Parragh László is megszólalt

A tervezet illeszkedik abba az irányba, amit a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) eredetileg javasolt, ugyanakkor kissé erőteljesre sikerült – így kommentálta Parragh László, a szervezet elnöke a törvénymódosítást.

Mi lehet a jövőben? 

Kérdés, hogy mi lesz az új szabályokat meghatározó törvénnyel. 

Egyrészt még a kedden várható parlamenti szavazás előtt is lehet rajta módosítani. Másrészt bármikor a jövőben lehet változtatni rajta. Ugyanúgy ahogy a 2023-as költségvetésben a kata sorában szereplő közel 227 milliárd forintos összeget pár mozdulattal át lehet írni, át lehet csoportosítani máshová.