Nem ért egyet a pedagógusok esetében a teljesítmény értékelés bevezetésével a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Országos Választmánya. A teljesítmények alapján történő differenciált bérezés nem ördögtől való, azonban első lépésként tisztességes alapbérekre van szükség ahhoz, hogy megszűnjön a szakmából történő tömeges elvándorlás, hogy a fiatalok számára vonzó legyen a pedagóguspálya - írták.

A PDSZ követeli többek között a tervezet azonnali visszavonását, 45 százalékos alapbéremelést, valamint valódi szakmai és társadalmi egyeztetést a civilszervezetek és szakszervezetek által aláírt a pedagógusok követeléseiről.

Ahogy azt a Napi.hu is megírta: egy új, évenkénti teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány a közoktatásban. A Belügyminisztérium által kidolgozott koncepció kidolgozásához az a kérdőív adhatott támpontot, amit tavaly júniusban és szeptemberben küldtek körbe a pedagógusoknak és az iskolában vagy óvodákban dolgozó nem oktatási tevékenységet végzőknek. A KSH adatai szerint 2022-ben körülbelül 139 ezren dolgoztak a közoktatás különböző szegmensében, a kérdőívet 57 ezren töltötték ki.

A tervezet néhány eleme

A Belügyminisztérium által még kidolgozás alatt lévő koncepció többek között azt tartalmazza: hogy az intézményvezetőnek már augusztusban, a pedagógusoknak minden tanév elején, szeptemberben kell majd javaslatot tenniük személyes teljesítménycélokra. Ezt követően tanév végén, június-júliusban kerülhet sor a pedagógusok és az intézményvezetők értékelésére egy összetett szempontrendszer alapján. A cél a pedagógusok ösztönzése a „minőségi munkavégzésre”. Az igazgatók lehetséges célkitűzése lehet a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók számának csökkentése, vagy hogy minél több 9.-11. diáknak legyen nyelvvizsgája.

A pedagógusoknál pedig olyan célokat határoznának meg, hogy legalább tíz diákját indítsa el országos tanulmányi versenyen, vagy hogy a tanulóik szövegértési eredménye legalább öt százalékkal javuljon a méréseken, vagy hogy az igazolatlan hiányzások, késések mennyiségét csökkentsék.

A koncepció szerint az átlag feletti teljesítményt nyújtó tanárok plusz pénzt kaphatnak, az átlag alatt teljesítőknek pedig csökkenthetik az illetményét is.

A PDSZ teljességgel alkalmatlannak és rendkívül veszélyesnek tartja azt az elképzelést, a szakszervezet semmiféle tervezetet nem kapott, senki nem egyeztetett velük a javaslatról. 

Ahogy a PDSZ a közleményében fogalmaz: a sajtóban is nyilvánosságot látott tervezet összhangban van azzal, amit Pintér Sándor a Ludovikán erről a témáról előadott, és amely bizonyította az oktatásirányításra való alkalmatlanságát, teljes hozzá nem értését.

Kép: Eurostat
A PDSZ szerint a kormány célja az ellenállás letörése, megosztás keltése a tantestületeken belül és az, hogy parancsokat végrehajtó, látszatteljesítményt produkáló, fegyelmezett katonává „neveljék” a pedagógusokat.

A tervezet tartalmazza a korai iskolaelhagyás csökkentését, de a PDSZ szerint a lemorzsolódást az intézményvezető nem tudja parancsszóra csökkenteni, ahogy az osztályfőnök sem befolyásolhatja a tanulói hiányzások számát.

A szakszervezet szerint a kormány célja, hogy a tantestületeken belüli megossza a pedagógusokat. Példaként említik, hogy kiemelt béremelés járhat a tantestület 20 százalékának abból a pénzből, amit az úgynevezett alulteljesítők béréből vonnának el, egymás elleni versengésre késztetve a kollégákat.

Egyelőre nem született döntés

A pedagógusok teljesítmény mérésének koncepciója jelenleg kidolgozás alatt van, döntés még nem született - válaszolta a Belügyminisztérium megkeresésünkre. Mint írták: Pintér Sándor már tavaly májusban az Országgyűlés Kulturális bizottságánál történt belügyminiszter-jelölti kinevezése előtti meghallgatásán is elmondta, hogy mérni szeretnék a teljesítményt, a minőséget, és egy modernizációs folyamatot is szeretnék folytatni, ez pedig nem más, mint az informatika fejlesztése az oktatás területén.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. júniusban tartott miniszteri tájékoztatón, és az ugyanott 2022. december 16-án a közoktatásról tartott konzultáción is beszélt arról, hogy hogy ki kell dolgozni, és be kell vezetni a pedagógusok, az intézményvezetők és az intézmények új, teljesítményalapú minősítési rendszerét, melynek meghatározó eleme a nevelő-oktató munka eredményessége.