A Magyarországon 2020 márciusában megjelenő, eddig több mint 45 ezer magyar halálát okozó koronavírus-járvány kezelésének, tapasztalatainak elemzése volt az egyik fő témája a KEKSz tegnapi online konferenciájának.

Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus, népegészségügyi szakember, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ (SE ESK) megbízott igazgatója előadásának elején kijelentette, saját magunkhoz mérten egyáltalán nem lehetünk elégedettek azzal, ami történt.

Komoly többlethalálozással járt a járvány Magyarországon

A számok azt mutatják, hogy komoly többlethalálozással járt a pandémia Magyarországon, a második és a harmadik hullám során harmadával (35 illetve 32 százalékkal) nagyobb volt a halálozás, mint az előző hat év átlaga, ami rosszabb az uniós átlagnál.

A miénknél rosszabb eredményeket csak Lengyelország és Bulgária tudott felmutatni, de Oroszi szerint érdemesebb olyan országokhoz hasonlítani magunkat, ahol jobban kezelték a járványt, mert abból lehet tanulni. A tanulságok levonásának nem a felelősök keresése, az ujjal mutogatás a célja, hanem hogy  legközelebb jobban tudjunk teljesíteni – hangsúlyozta Oroszi.

A szakember szerint az egyik fontos tisztázandó kérdés, mikor és hogyan vesszük észre, hogy megjelent és terjed egy járványt okozó kórokozó?

Nem vettük észre, hogy már járvány van

Oroszi szerint óriási biztonsági kockázatot jelentett, hogy a járvány elejét nem észleltük. A H-UNCOVER vizsgálat adatait idézte, amely 56 400 fertőzöttet becsült az első hullámban, miközben a hivatalos adatok 3500 regisztrált fertőzöttet mutattak. Ez jelentős aluldetektálás volt, csakhogy nem mindegy, hogy ez az aluldetektálás, vagyis a fertőzöttek észlelésének elmaradása mikor történt – mondta a szakember.

2020. március 10-e környékén nagyon komoly korlátozó, kontaktuscsökkentő intézkedéseket hoztak (az első esetet március 4-én azonosították), amivel elfojtották a terjedést. Tehát nem valószínű, hogy a szigorítások bevezetését követően lett nagyon sok eset, amit nem tudtunk regisztrálni. Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy az első hullám már bőven zajlott, amikor az első eseteket detektáltuk és már nagyon erősen felfutó szakaszban születtek a nagyon jó korlátozó intézkedések. Vagyis a járvány észlelésében mindannyiunk érdekében mindenképpen fejlődnünk kell, hogy időben tudjunk reagálni - figyelmeztetett Oroszi Beatrix.

Másodszor sem sikerült időben észrevenni

A második járványhullám észlelése sem volt megfelelő, a felívelés kezdete után a görbe átmeneti ellaposodása sokakat félrevezetett és azt a tévképzetet keltette, hogy egy kis kontaktkutatással, kis maszkhasználattal meg lehet fogni a járványt. Ekkor még sem specifikus gyógymód, sem vakcina nem állt rendelkezésre a védekezéshez, és rengeteg vírusra fogékony ember volt – emlékeztetett Oroszi.

A számok pedig hirtelen – először a fertőzötteké, majd két hétre rá a halottaké is – exponenciálisan kezdtek el növekedni, így a 2020. november 11-i drasztikus szigorítások késve érkeztek.

„Nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen az észlelési rendszerünk, ezt mindenképpen fejleszteni kell, mert ez az alapja a gyors reagálásnak, a védekezésnek” – emelte ki Oroszi Beatrix. „Ha nem tudjuk, mivel állunk szemben, azt sem tudjuk, milyen szintű intézkedéseket kell hozni és hol kell beavatkozni.” 

Ez kulcsfontosságú kérdés a Covidon túl is, bármilyen járványügyi, vagy nem járványügyi veszélyhelyzet esetén

– tette hozzá a szakember.

A gyorsaság a nem farmakológiai intézkedéseknél is kulcsfontosságú

Oroszi kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a védekezésben a nem farmakológiai intézkedéseknek –maszkhasználat, távolságtartás, kézhigiéné, a fertőzöttek kiemelése –, különösen akkor, amikor sem védőoltás, sem specifikus gyógymód nem áll rendelkezésre. Az első hullám elfojtása a lezárásokkal ugyan hatékony volt, de hosszú távon nem fenntartható megoldás, a nem farmakológiai intézkedések kombinációja a jó, és fenntartható irány amíg nincs megfelelő gyógymód és vagy védőoltás – mondta.

A kontaktuscsökkentő intézkedéseknél a bevezetés gyorsasága meghatározó, ha hamarabb avatkozunk be, kevésbé drasztikus intézkedésekre van szükség, ha később, akkor nagyobb szigor szükséges.

A gyorsaság a nem farmakológiai intézkedések bevezetésénél is kulcsfontosságú, mellette a megfelelő elemekből álló csomag, személyi és tárgyi feltételek, azaz robosztus járványügyi rendszer megléte és az eszközök célzott alkalmazása.

Ha a gyorsaság sérül, lassan komótosan érkeznek az intézkedések, akkor már olyan szakaszba jut a járvány, amikor alig lehet megelőzni valamit, a hatás tehát alig érzékelhető. Kellő gyorsaságnál, a felfutó szakaszban viszont hatékony a prevenció.

Intenzív osztály terhelése vs halálozás

Ha nem védekezünk elég jól, az egészségügyi ellátórendszer túlterhelődik súlyos esetekkel – fogalmazott a szakértő.

Oroszi amerikai adatokat idézett, melyek szerint az intenzív osztályok 75 százalékos kihasználtságánál 12 ezer fős, a teljes kihasználásuk esetén 80 ezer fős többlethalálozás jelentkezett az adott kapacitáskihasználások elérése után két héttel. Vagyis az ágykapacitás kihasználtsága előrejelzi a későbbi többlethalálozás mértékét. Nincs rá indok, hogy ez az összefüggés más országokban ne állna fenn – jegyezte meg.

A meglévő egyenlőtlenségek sokat rontottak a járvány kimenetelén

A védekezésben egy idő után egyedüliként hangoztatott védőoltási programmal kapcsolatban Oroszi felhívta a figyelmet az egyenlőtlenségekre, amik nagyon sokat ártottak a magyarországi járvány kimenetelének, sokat rontottak a halálozási számokon. A védőoltás elméletben segíthetett volna a társadalmi gazdasági egyenlőtlenségeken, de ez Magyarországon nem így valósult meg.

Az ország fejlettebb nyugati területein, ahol az embereknek több pénzük volt a tesztelésre, több fertőzöttet regisztráltak mint az észak-keleti országrészben, ahol viszont kevesebb azonosított fertőzött dacára az elhunytak többségben voltak. Felmérések szerint pedig az átoltottság az országos átlagnál magasabb a nagyvárosokban és a kedvező társadalmi-gazdasági helyzetű térségekben, míg a legkedvezőtlenebb ötödbe tartozók körében 40 százalékkal elmarad az országos átlagtól.

A védőoltás nem jutott el oda, ahova a leginkább kellett volna

Egyértelműen látható, hogy a védőoltás nem jutott el azokhoz, akiknek elsősorban szükségük lett volna rá. Ennek nagyon sok oka van, ezek feltárandóak, de a szakirodalom szerint legfőképp a bizalmi válság játssza a fő szerepet - fogalmazott Oroszi.

Összességében a legrosszabb társadalmi-gazdasági helyzetű rétegeket az országos átlagnál sokkal súlyosabban érintette a járvány, különös tekintettel a halálozásra, mint a jobb helyzetben lévőket és a hátrányos helyzetűek között az országos átlagnál sokkal alacsonyabb az átoltottság. Ezzel a helyzettel állunk neki az elkövetkezendő időszaknak - tette hozzá a szakember.

Nincs ok az elégedettségre

Összefoglalásul kijelentette, a többlethalálozás jó indikátora a saját magunkhoz való hasonlításnak, és ez azt mutatja, hogy nem lehetünk elégedettek azzal a mi történt, biztosan fejlődnünk kell. Oroszi továbbra is a nem farmakológiai intézkedések pártján áll, mivel még mindig nincs olyan védőoltásunk, ami a terjedést megelőzné és nem elég magas az átoltottság sem. Amíg ez nincs, addig nem tudjuk mással megfogni a terjedést – tette hozzá.

Szembe kell nézni a kemény túlhalálozási adatokkal

Szembe kell nézni a nagyon kemény túlhalálozási adatokkal - hangsúlyozta a konferencia másik előadója, Balkányi László az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) korábbi munkatársa, tudásmenedzser. A nemzetközi adatokkal való összehasonlítással kapcsolatban úgy vélte, sokféle statisztika és módszertan létezik, de a mért hatalmas különbségre ezek nem adnak magyarázatot.

A sikeresen védekező országok – Új-Zéland, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea, Izland, Japán, Norvégia, Finnország, Dánia – adatait idézte, amelyből kiderült, hogy míg 2021 augusztus végéig ezekben az országokban egymillió lakosonként átlagosan 110 volt a Covid-halottak száma, Magyarországon ugyanebben az időszakban 3123 Covid-halott jutott egymillió lakosra.

A sikerhez alapvetőnek nevezte egy állandóan frissített, részletes pandémiás terv meglétét, ami helyett nálunk ad hoc döntésekkel irányították a járványkezelést. A döntések totális centralizációja sem működik, és problémát jelent az átláthatóság hiánya – hangsúlyozta Balkányi.

Fontos kérdés, a politika és a szakpolitika közötti viszony, a járványt sikeresen kezelő országokban sokkal nagyobb szabadsága volt a szakpolitikának, a politika csak végrehajtotta a szakpolitika döntéseit – fejtegette.

Ártott az ellentmondásos kommunikáció, a disszonáns közlések

Marton Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója is hangsúlyozta a felkészülés hiányosságai és a tesztelés beindulásának a lassúsága mellett kiemelte a szektort sújtó munkaerőhiányt, az előző két évben távozó 16 700 egészségügyi dolgozót, valamint a gazdasági támogatások problémáját.

A járványkezelés kudarcában kiemelte az ellenmondásos kommunikáció, illetve az oltást egyedüli védekező eszközként kiemelő üzenetek szerepét is.

Példaként említett a maszkhasználatra vonatkozó ellentmondásos ajánlást: a maszkról egy időben Müller Cecília még azt is kijelentette, hogy egészséges embereknek akár káros is lehet a viselése, pedig a maszk a delta hullám idején sokat segített volna.

Sokat ártott szerinte az omikron okozta betegség súlyosságának bagatellizálása a megszólalók kommunikációjában, illetve járványkezeléshez nem értő szakértők megszólalásai. 

Szintén disszonáns volt, amikor Kásler Miklós Emmi miniszter a halálozási számokat magyarázva azt a téves információt közölte, hogy a magyarországi halálozási adatokban azok az elhunytak is szerepelnek, akik autóbalesetben halnak meg, és utána derül ki, hogy Covid-fertőzöttek voltak. Marton a poszt-Covid, és a long-Covid kérdéskör teljes elhanyagolását is tévútnak tartja.

Szűcs Nikolett, a Semmelweis Egyetem Covid-osztályának főorvosa saját élményeit osztotta meg a konferencián. Elmondta, hogy míg az első hullám idején alig volt náluk covidos beteg, a 2. hullámban már előfordult, hogy 1-2 nap alatt kellett felállítani komplett új osztályokat, mert nagyon sok beteg jött. Kezdetben nagyon sok nehézséget okozott a beöltözés, a vörös és a zöld zóna közötti kommunikáció is. A védőfelszerelésben a betegekkel is alig-alig tudtak kommunikálni. Pszichésen nagyon megterhelőnek nevezte, hogy sok fiatal beteget kezeltek, akik közül sokan elmentek.

Mekkora lesz a következő hullám? Rajtunk múlik

Kérdésekre válaszolva a konferencia végén Oroszi Beatrix úgy vélte, nem biztos, hogy a legjobb megoldás volt a mentőszolgálatra bízni a tesztelést, illetve magasan képzett orvosokat lekötni a tömeges védőoltások beadásával.

Az újabb járványhullámmal kapcsolatban azt mondta, eddig 4-6 havonta felbukkant egy új variáns, a feladat az, hogy ezt észre kell venni, fontos azonnal azonosítani, tudni kell a tulajdonságait, a terjedési sebességét. Ez határozza meg azt, hogy milyen lesz a következő hullám. Nem tudni, hogy jelenleg a lakosság hány százaléka védett, de az már látszik, hogy lassan a súlyos lefolyás elleni védettség is csökken idővel. A tendencia szerint szükség lesz a negyedik oltásra, miközben sokan még a harmadikat sem kapták meg. Jelen pillanatban az idő ellenünk dolgozik, nem kizárható egy újabb hullám, ami ha lesz, az ősszel lesz - mondta Oroszi, aki szerint még mindig van időnk felkészülni. Lehetnénk már ebben rutinosabbak, nem karba tett kézzel várni, hogy hátha nem jön újabb hullám! – hangsúlyozta.

Balkányi László a nagy járványok története és az evolúciós nyomás alapján gyengébb újabb hullámra számít. Példaként a spanyolnáthát idézte, ami azt mutatja, hogy egy vírus akkor tűnik el, ha már nincs kit megfertőzni vagy a vírus maga változik.

Oroszi viszont kijelentette, ő nem bízik a vírus szelídülésében, ez a vírus ugyanis már fertőz az első napon, sőt, már a tünetek megjelenése előtt, bőven, mielőtt még súlyosabbá válna a betegség. Nincs evolúciós előnye abból, hogy ha enyhébb vagy súlyosabb megbetegedést okoz, kb a fertőzés utáni 10. napon kerülhet kórházba a beteg.

Én ebben nem bíznék, én a populációs immunitásban és a védekezésben hiszek. A következő hullám akkora lesz, amit mi a védekezésünkkel és a populációs immunitásunkkal engedünk. Minden a kezünkben van annak érdekében, hogy a következő hullámot megelőzzük és elkerüljük. A kérdés, hogy élünk-e vele. Ez rajtunk múlik és nem a víruson.

- fogalmazott Oroszi Beatrix.