Olyan speciális eljárások miatt kezeltették magukat magyarok külföldön, mint a genetikai vizsgálat, különleges sebészeti beavatkozás, csontvelődonor-keresés, sugár- és izotópterápiás onkológiai ellátás. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz és - a ma már nem létező - Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz 574 kérelem futott be úgy, hogy pozitívan bírálták el.

Az engedélyezett ellátásokat 99 százalékát Európában vették igénybe. Leginkább Németországba, Ausztriába és Hollandiába utaztak a betegek (vagyis leginkább odamentek, ahova a magyar kórházi személyzet is elvándorolt). Emellett Amerikában, illetve Izraelben is végeztek engedélyezett külföldi gyógykezelést - tudta meg a lap.

QP | Quality Placement

Az Európai Bizottság adatai szerint a betegek mindössze egy százaléka kezelteti magát külföldön, tavaly mintegy 5,2 milliárd forintot utalt ki az Egészségbiztosítási Alap az európai egészségbiztosítási kártyára magyarok által igénybe vett kezelésekre. Nyaralási és síbalesetek ellátását fizették ebből.

A külföldi biztosítóknak az igénybevételt követően 18 hónapjuk van arra, hogy az illetékes ország egészségbiztosítójának benyújtsák a számlát. Magyarországon is használták az ellátórendszert külföldiek: a magyar egészségbiztosító tavaly valamivel több mint egymilliárd forintos igényt nyújtott be külföldi biztosítóknak.

Itthon lakat kerül az osztályokra

Júliusban és augusztusban részlegesen szüneteltetik a Jászberényi Szent Erzsébet Kórházban a belgyógyászati-, a krónikus-, illetve a rehabilitációs osztály működését. A létszámhiány miatt csak csökkentett ágyszám mellett tudják ugyanis biztosítani dolgozóik számára a nyári szabadságok kiadását - ismerte el Sinkó-Káli Róbert, a Jászberényi Szent Erzsébet Kórház megbízott főigazgatója.