A szombati statikus és dinamikus próbaterhelésen a szakemberek azt mérték, hogy milyen alakváltozásokat idéz elő a Lánchíd szerkezetében, ha annak meghatározott pontjain 20 tonnás tehergépkocsik állnak. Ezenkívül természetesen azt is mérték, hogyan viselkedik az átkelő, ha nagy tömegű jármű halad át rajta 5, 20 és 30 kilométer per órás, valamint a tehergépkocsival biztonságosan elérhető legnagyobb sebességgel.

Kép: MTI Fotó, Mónus Márton

A próbaterhelés méréseit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei végezték. Ehhez 24, egyenként 20 tonnás teherautót használtak tucatnyi teherállásban, időnként üres útpályával, máskor egy vagy két sorban, egyszerre 12 vagy 24 járművet felsorakoztatva az előre meghatározott pozíciókban.

Eközben a hídról és a Duna-partról 0,5 milliméter pontosságú geodéziai műszerrel mérték a híd lehajlását. A lánckötegeken, a függesztőrudakon, a bentmaradó, régi hídszerkezeten, illetve az új acélpályán elhelyezett nyúlásmérő bélyegek segítségével azt figyelték, milyen alakváltozások jelennek meg a szerkezetben, és milyen feszültségek keletkeznek az egyes elemekben. A budai pillér tetején lévő koronasaru-teremben a koronasaru elmozdulását is monitorozták - áll a BKK összefoglalójában. Az eredmények teljes körű értékelése még folyamatban van, de az elsődleges adatok alapján a Lánchíd jól vizsgázott: a terhelés során mért értékek megegyeztek a szakemberek által számított értékekkel.

A Lánchíd felújítása a tervek szerint 2023-ban fejeződik be. November 9-én, szerdán elkészült az átkelő aszfaltozása, másnap pedig a Lánchíd pesti hídfőjét díszítő kőoroszlánok is visszatértek az eredeti helyükre.