A költségvetési törvényjavaslat az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentős változáson szokott keresztülmenni a parlament vitában - írja a Policí Agenda e heti elemzésében. Az elmúlt négy költségvetés tárgyalása során a kormánypárti képviselők évente átlagosan 250 milliárd forint többletbevételt találtak, átlagosan 305 milliárd forinttal növelték meg a kiadásokat, így évenként mintegy 56 milliárd forinttal emelték meg a hiány mértékét. Tehát igazán bőkezűek voltak a képviselők, miközben jelentősen átírták a kormányzati szakemberek által tervezett kiadási és bevételi számokat.

A kormány az idei évi költségvetés során érezhetően nem engedte szabadjára a képviselők fantáziáját, így az eredeti javaslathoz képest 68 milliárd forinttal csökkentették a kiadási és a bevételi oldal számait, ennek eredményeképpen pedig nem változtattak a hiány mértékén sem.

A költségvetés fő számainak változása a parlamenti vita során (milliárd forint)
2011. évi2012. évi2013. évi2014. évi2015. évi
bevétel változása7239051425-68
kiadás változása7039067885-68
hiány változása20165600
Forrás: Policy Agenda

Rendszeres a megalapozatlan felülírkálás

A képviselők a kormány által elkészített költségvetési javaslatokat rendszeresen felülírták az adóbevételek szempontjából is, az viszont komoly hitelességi aggályt jelent, ha a kormánypárti frakció tagjai reális számítás nélkül beleírnak mindenféle nem létező adóbevételeket a költségvetésbe, csak azért, hogy fedezetet találjanak egyes kiadási tételeknek - jegyzi meg a Policy Agenda.

Az elemzés szerint a Fidesz-KDNP frakció képviselői leginkább az áfa-bevételekhez "értettek", mivel az elmúlt négy év költségvetéseihez összesen 245 milliárd forint bevételt írtak hozzá a parlamenti viták végén - azaz ennyivel növelték a kormány által kalkulált számokat. Az, hogy ezek mennyire fiktív bevételi számok voltak, jól mutatja, hogy még a kormány által tervezett számhoz képest is 220 milliárd forinttal kisebb áfa-bevétel valósult meg 2011-2014 között.

Az idei évben a Policy Agenda szerint jóval visszafogottabb volt a Fidesz frakció: egyedül Lázár János számára "engedték" meg, hogy találjon többletbevételt az áfa területén, mivel az ő javaslatára 685 millió forinttal emelték meg ezt a kiadási oldalt.

A Policy Agenda azt is megvizsgálta, hogy az állam a vállalkozások költségvetési befizetései (pl. társasági adó, pénzügyi szervezetek különadója), fogyasztáshoz kapcsolt adók (pl. áfa, jövedéki adó, távközlési adó), valamint a lakosság közvetlen befizetései (pl. személyi jövedelemadó (szja), illetékek) hogyan változtak az idei és az elmúlt évek parlamenti vitái során.

Főbb költségvetési adóbevételek változása a parlamenti vita során és a teljesülés mértéke (millió forint)
eredeti javaslatelfogadott törvénytényváltozás az elfogadott javaslat és az eredeti javaslat között
20116 028 6006 116 9095 759 12288 309
20126 451 1506 550 1186 359 96798 968
20136 772 4607 144 8806 692 631372 420
20146 997 8907 025 2907201325(b)27 400
20157 213 1007 141 405n.a.-71 695
(b) Policy Agenda becslés I-X. havi adatok alapján
Forrás: Policy Agenda

Szabad a préda?

Az adatok szerint minden évben jelentősen emelték a képviselők a főbb adóbevételekből származó forrásokat, ez alól kivétel a 2015. évi költségvetés. A jövő évi változtatások oka, hogy nem sikerült az internetadó bevezetése (-12,8 milliárd forint), a pénzügyi tranzakciós illeték adótörvényben való változtatása (-56 milliárd forint), az árfolyamgát kivezetése miatt hitelintézeti járadék csökkentése (-10 milliárd forint), a reklámadó emelése (+600 millió forint), az áfa tervezett bevételemelése (+685 millió forint) és az szja tervezett bevételemelése 5 milliárd forinttal. Azaz az adóbevételek kapcsán nagyon visszafogottak voltak a képviselők, illetve most nem volt lehetőségük szabadon "garázdálkodni".

Az óvatosság mögött egyértelműen az áll az elemzés szerint, hogy a kormány egy lazább költségvetési fegyelem miatt nem akarja kockáztatni az Európai Bizottság rosszallását. Az államadósság szintjének a korábban tervezetnél jóval alacsonyabb ütemű csökkenése miatt így is folyamatos figyelem övezi a magyar költségvetés végrehajtását. Amennyiben ugyanis a kormánypárti frakció most virtuális bevételekkel gyarapította volna a büdzsét, akkor 2015-ben is folyamatossá válhatna a költségvetés korrekciós kényszere.

Akad azonban most is intő jel. A kormány ugyanis csak úgy tudta megoldani a nullszaldós átrendezést a költségvetési vita során, hogy az utolsó valódi tartalékot jelentő Országvédelmi Alapot 60 milliárd forintról 30 milliárd forintra csökkentette. Ez pedig komoly "bátorságra" vall egy kiszámíthatatlan gazdasági környezetben.

QP | Quality Placement