Egy átlagos magyar család csaknem másfélszer olyan gazdag volt 2020 végén, mint három évvel korábban - ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020-as friss vagyonfelméréséből. Minden csoportban növekedést mért az MNB, de különösen sokat nőtt a vagyonuk azoknak, akiknek ingatlanjuk volt, a a Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön éltek, valamint a 75 év feletti és az 56-65 év közötti korosztályba tartoztak. 

A felmérés decilisekre - tizedekre - osztja a lakosságot vagyont szerint. Az első decilisbe a legszegényebb 10 százalék, míg a tizedikbe a legvagyonosabb 10 százalék került. Készpénze mindegyik rétegnek van a statisztika szerint, a többi vagyonelemnél viszont már nagyobb a szórás. Ingatlannal az alsó 20 százalékon kívül szinte mindenki rendelkezik, több ingatlan viszont csak a felső 10 százaléknál jellemző. Autójuk sincs a szegényebb családoknak, az alsó 40 százalékban a háztartások kevesebb, mint fele rendelkezik gépkocsival, az alsó 20 százalékban pedig alig a harmada. 

Kapcsolódó

A megtakarítások is a vagyonosabbaknál koncentrálódnak, lekötött betéttel, állampapírral, kötvényekkel, részvényekkel vagy életbiztosítással a felső tíz százalék rendelkezik a legnagyobb arányban. Tőzsdei részvénnyel vagy befektetési jeggyel jóformán kizárólag a felső 10-20 százalék rendelkezik, vagyis valóban a privátbanki ügyfelek a legfőbb vásárlói ezeknek az értékpapíroknak. Érdekes módon ingatlanhitele körülbelül azonos arányban van mindegyik decilisnek, aminek az is lehet az oka, hogy a módosabbak befektetési célra is hitelből vásároltak ingatlant. Az egyéb hitelek aránya viszont a legszegényebb 10 százaléknál a legmagasabb, minden harmadik háztartásnak van ilyen adóssága. 

Miből áll a vagyon?

A háztartások eszközei reáleszközökből (nem pénzügyi eszközökből) és pénzügyi eszközökből állnak. Egy háztartás pénzügyi eszközei olyan követelések, amelyek valamely más gazdasági szereplő tartozásai is egyben. A reáleszközök pedig olyan vagyonelemek, amelyek nem képezik mások kötelezettségét. Ide tartoznak az ingatlanok, az önálló vállalkozások termelőeszközei (gépek, járművek, készletek, immateriális javak) és az értéktárgyak. A háztartások termelő tevékenységében szerepet nem játszó járműveket, tartós fogyasztási cikkeket a makrostatisztika fogyasztásként számolja el, így nem részei a vagyonnak, azonban a felmérés rákérdez a járművek értékére is.

A vidéki egyedülálló nyugdíjasok különösen szegények

A háztartások jövedelmeit, bevételeit tekintve a leggyakoribb bevételi formák a munkabér, az állami nyugdíj és a szociális juttatások. A háztartások 63 százaléka kap munkabért, 46 százaléka valamilyen állami nyugdíjat és 28 százaléka valamilyen szociális juttatást. Míg a munkabérek és a szociális juttatások előfordulását tekintve általában a felső és az alsó decilisek rendelkeznek az átlagot meghaladó vagy az átlag körüli aránnyal és a középső decilisek az átlagnál alacsonyabbal, addig az állami nyugdíjak tekintetében fordított a helyzet, tehát a középső decilisek részvételi aránya átlag feletti. 

A fogyasztást tekintve megállapítható, hogy a járművek beszerzésének, a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának és az üdülésre, pihenésre fordított kiadásoknak az előfordulása az alsó decilisekben átlag alatti, míg a felső decilisekben átlag feletti és a nettó vagyonnal együtt nő. A felmérés adataiból az is kiderül, hogy a háztartás lakóhelye, illetve mérete milyen összefüggésben van a vagyoni helyzetével. A fővárosi háztartások az összes háztartásszámhoz viszonyított részarányukhoz képest magasabb arányban szerepelnek a felső decilisekben, a vidéki háztartások pedig az alsó decilisekben.

A háztartások mérete pozitív kapcsolatban áll a háztartások nettó vagyonával. Az egyszemélyes háztartások az összes háztartás 33 százalékát teszik ki, a felső decilisekben ennél kisebb az arányuk, a kétszemélyes háztartások viszonylag egyenletesen oszlanak el a tizedek között, a kettőnél több személyes háztartások pedig jellemzően a felső decilisekben felülreprezentáltak az átlagos előfordulásukhoz képest.

A lakosság tizede továbbra is úszik az adósságban

A felmérésből kiderül az is, hogy a legalsó, legkisebb nettó vagyonú háztartási decilis nettó vagyona negatív, vagyis a legszegényebb tíz százaléknál a tartozások összességében meghaladják az eszközök értékét. A háztartási szektor teljes nettó vagyonának körülbelül ötven százaléka pedig a leggazdagabb tíz százaléknál koncentrálódik. Az is érdekes, hogy a felső tíz százaléknak kétszer akkora a vagyona, mint az eggyel alatta lévő tizednek, vagyis a tizedik és a kilencedik decilis közötti vagyoni különbség lényegesen nagyobb, mint a 9. és az 1. tized közötti. 

Kép: MNB

A legvagyonosabb tíz százaléknak van csak számottevő pénzügyi vagyona, az annál lentebbi szegmensekben a nettó vagyon értékét alapvetően a nem pénzügyi eszközök értéke határozza meg, hanem a lakóingatlan értéke a számottevő. Azok a háztartások, amelyek nem rendelkeznek ingatlannal, döntő részben az 1. vagy a 2. decilisbe, a legszegényebb 20 százalékba kerültek. 

A pénzügyi eszközök értékének körülbelül 60 százaléka a legfelső háztartási decilis tulajdonában van. A legfelső decilis részaránya a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékében meghaladja a 70, a részvények, részesedések esetében a 80 százalékot. A kötelezettségek, adósságok terén viszont a legalsó decilis részaránya a legnagyobb, ide kerültek azok a háztartások, amelyeknek a tartozásai meghaladják az eszközeik értékét. 

A leggazdagabb tizeden belül vannak a legnagyobb vagyoni eltérések a felmérés szerint. Az MNB kiszámolta az egy háztartásra jutó átlagos és medián vagyont is, az átlagos érték 39 millió forint volt, míg a medián - vagyis a legjellemzőbb - érték csupán 20 millió. Az átlag és a medián vagyon közötti különbség a 10. decilisben lett a legnagyobb, mivel itt volt a legnagyobb különbség a háztartások között a nettó vagyon nagysága alapján.