A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntő ülésén az alapkamat mértékén nem változtatott, azonban történt olyan módosítás, ami monetáris szigorításnak értékelhető, és az elmúlt napokban nagy visszhangot váltott ki, a Bankszövetség is megszólalt az ügyben.

Inflációs rekorderek vagyunk

Nézzük mindenekelőtt, hogy milyen változásokat jelentett be az MNB, és mik voltak az előzmények. Az a tény, hogy az infláció korábban elképzelhetetlen magasságokba emelkedett és nálunk lett a legmagasabb az Európai Unióban, nagyjából mindenki számára ismert, hisz mindenki érzékeli a hétköznapokban, vásárlásai vagy szolgáltatások igénybe vétele során.

Hogy miért nálunk a legmagasabb, annak részletezése meghaladja ezen írás kereteit, csak egy-egy főbb tényezőre térünk ki. A helyzet messze nem olyan egyszerű, mint amit az ismert szlogen sugall: háborús szankciós infláció. Az ugyanis sújtja a fél kontinenst, de inkább az egészet. Az viszont egy alapvető közgazdasági tény, hogy az infláció egyik fő feltétele a túlzottan nagy, az elérhető áruk és szolgáltatások értékét lényegesen meghaladó pénzmennyiség, ami végsősoron fedezetlen pénzkibocsátással keletkezik.

Ontották a pénzt

Az elmúlt években bőven volt ilyen: a járvány során különféle mentőprogramok, melyek során a költségvetés hiánya igen magas lett, hatalmas volumenű, nem piaci jellegű hitelezés zajlott (NHP, babaváró), a jegybank eszközvásárlási programot is végrehajtott a nagy jegybankokhoz hasonlóan, melyek során fedezetlenül állampapírokat vásárolt. Mindez akkor történt, amikor a gazdasági visszaeséstől, és az ezzel járó deflációs hatásoktól féltek világszerte.

Nagy valuta bírja, kicsi nem

A dollár vagy az euró az ilyen lépéseket egy bizonyos szintig meg sem érzi, a forint azonban egy kis valuta, ha sokat bocsátanak ki belőle, gyorsan felborul az egyensúly, felpörög az infláció, és gyengülni kezd a valuta. Tavaly ezt a folyamatot láthattuk, és ennek az ijesztő folyamatnak a fékezésére, megállítására, majd visszafordítására az MNB igen szigorú monetáris politikába kezdett.

A forint már rendben, az infláció még makacs

Azt már sikerült elérni, hogy zuhanó spirálba került forintárfolyam megforduljon októberben, és azóta már szép, stabil erősödő trend alakult ki benne. Az infláció ugyanakkor makacsul magas maradt, miközben más országokban már a fordulat jelei mutatkoznak. A jegybank ezért további szigorítás mellett döntött, melynek célja a pénzmennyiség további csökkentése. Ez a kötelező banki tartalékráta megemelése, amely szűkíti a hitelezhető pénzmennyiséget, és ez ugyan valóban fékezheti a gazdasági növekedést, de legtöbb jegybank úgy ítéli meg, hogy a magas infláció sokkal pusztítóbb, mint egy viszonylag kis gazdasági fékezés.

A veszteség kompenzálható

A kötelező tartalékráta 10 százalékra emelése valóban jelentős lépés, és ami az élénk kritikákat kiváltotta, az a kötelező tartalék negyedének kivonása a jegybanki kamatfizetés alól. Ezzel egyidejűleg ugyanakkor az MNB a kötelező rész feletti banki tartalékra nem a 13 százalékos alapkamatot, hanem az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti, ami jelenleg 18 százalék, vagyis ha egy bank nagyobb összeget tart a jegybanknál, részben kompenzálja a kieső kamatbevételt, számításaink szerint 16,5 százalékos banki tartalékszintnél van ugyanott egy bank, ahol a változtatás előtt.

Ennek célja nyilván ösztönzés, hogy minél több pénz legyen lekötve a jegybanknál, így a piacon csökkenjen a pénzmennyiség. Ez ugyan fájó lépés lehet, de a makacs és igen magas infláció letörése az elsődleges szempont, az MNB erre törekszik, ugyanakkor, ha ezt a cél sikerül elérni és masszívan csökkenő pályára ál az infláció üteme, a lépés értelemszerűen visszavonható, jó esetben csak néhány hónapra szól.

Megszólalt a jegybank

Az MNB pénteki közleményében hangsúlyozza, hogy Magyarország gazdasági céljaira a legnagyobb veszélyt a háború mellett a gazdaságot sújtó magas infláció jelenti. A magas infláció megfojtja a gazdasági növekedést és a pénzügyi közvetítés normál működését.

A gazdaságpolitika elsődleges feladata ezért az infláció minél gyorsabb letörése és az árstabilitás újbóli elérése. Az infláció legyőzéséhez pedig a jegybank és a kormány erőfeszítései mellett a bankrendszer és a vállalkozások együttműködése is szükséges

– közölte az MNB. A jegybank hangsúlyozza, hogy az előbbieknek megfelelően határozottan visszautasítjuk a Bankszövetség 2023.március 2-án megjelent közleményét, amelyben az MNB intézkedéseit a bankszektor lakossági és vállalati hitelezési képességével köti össze. Az infláció leszorítása olyan nemzetgazdasági érdek, ami nélkül fenntartható hitelezés sem elképzelhető.

Jól meggondolták, alaposan megfontolták

A kötelező tartalékrendszer átalakítása során az MNB a monetáris politikai célok mellett minden releváns pénzügyi stabilitási szempontot alaposan mérlegelt. A bankok a tartalékrendszer április 1-től hatályos szigorítása után is a hitelezésből adódó igény többszörösét kitevő, többezer milliárd forintos szabad likviditással rendelkeznek majd, miközben a szektor szabad tőkepufferének mértéke meghaladja az 1500 milliárd forintot.

Az MNB hangsúlyozza, hogy szoros együttműködésre van szükség a kormány, a bankok és az MNB között ahhoz, hogy az inflációt sikerüljön megfékezni és a gazdasági felzárkózásunkhoz elengedhetetlen árstabilitást újból elérni.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntéseit csakis ezen nemzetgazdasági érdek motiválja, ezért a célok eléréséig minden az infláció letörését és a monetáris transzmissziót erősítő lépésre szükség van.