Hamarosan újra kamatdöntést tart a jegybank monetáris tanácsa, ahol ismét a januárihoz hasonló, markáns lépést várnak a piaci szereplők.

-Úgy véljük, hogy a magyar jegybank számára túl korai lenne az újrakalibrálás, és arra számítunk, hogy megvárja a gazdasági szakértők márciusi új előrejelzéseit. A kamatemelési ciklus februárban egy januári copy-paste döntéssel folytatódhat – írta előrejelzésében Virovácz Péter, az ING elemzője.

Ez azt feltételezi, hogy egy 50 bázispontos emeléssel 3,4 százalékra emelkedne az alapkamat.

A negyedik negyedévben a GDP növekedése 2,1 százaléki volt negyedéves összehasonlításban, ami alaposan meglepte a piacot, az éves GDP növekedés 7,1 százalékos volt, így már annak is reális esély van, hogy az idei GDP-növekedés is valamivel 6 százalék fölött lesz.

A jegybank decemberi inflációs jelentése szerint az infláció novemberben tetőzött. A tényleges árnyomás azonban tovább nőtt, és januárban 7,9 százalékos értéket mutatott éves szinten. - Nyilvánvaló, hogy a legutóbbi hivatalos előrejelzés már elavult, de nem gondoljuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank új, átfogó gazdasági előrejelzés nélkül sietni fog a monetáris szigorítási stratégia megváltoztatásával. Ez csak márciusban áll majd a jegybank rendelkezésére – mondta Virovácz.

-A gazdaságot továbbra is nagyon erős inflációs nyomás jellemzi, ami azonban csak részben írható külső tényezők számlájára – véli Trippon Mariann, a CIB Bank közgazdásza. Az energiahordozók, nyersanyagok, alapanyagok, élelmiszerek magas inflációja globális jelenség, ezt a hatást azonban Magyarországon a kereslet és a bérek oldaláról érkező nyomás tovább erősíti, miközben az inflációs várakozások is egyértelműen felfele mozdulnak.

Az MNB-nek mindenképpen folytatnia kell szigorítási ciklusát még akkor is, ha a külső és hazai körülmények között a magasabb kamatszint csak korlátozottan hathat a belső keresletre és ezen keresztül az inflációra. Januárban a monetáris tanács a korábbi 30 bázispontról már 50 bázispontra emelte a havi lépések ütemét, a februári ülés után kiderül, hogy kitartanak-e e tempó mellett vagy esetleg más jegybankokhoz hasonlóan agresszívabb pályára lép – mondta Trippon.

Európa nem Amerika

Az eurozónában is magasan marad rövidtávon az infláció, leginkább az energiaárak miatt – erősítette meg az Európai Parlamentben tartott beszámolóban Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke. A dollár erősödése is jelentősen hozzájárul a dráguláshoz, a műtrágya ára is komolyan felhajtja az árakat.Az EKB ezzel együtt most is úgy ítéli meg, hogy szemben az USA-val Európában átmeneti lesz csak a kiugróan magas infláció, ami hamarosan normalizálódik. Ezért az EKB továbbra is csak nagyon távlati szigorító utalásokat tesz, megerősítve, hogy bármilyen kamatemelés csak eszközvásárlási programjai befejeztével következhet, és akkor is legfeljebb egy lassú és fokozatos folyamatról lehet szó.