Elsősorban a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása okoz gondot a home office rendszerben – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb nemzetközi kutatásából. A hazai munkaerő 48 százaléknak jelent ez problémát - ez nemcsak jelentősen meghaladja a nemzetközi átlagot (globálisan a válaszadók alig harmada érez így), de a hazai érték egyben a legmagasabb a vizsgált munkaerőpiacok viszonylatában.

A munka és a magánélet egyensúlyának fenntartása a munkahelyükre bejáró dolgozók esetében is kulcskérdés: míg a megkérdezett hazai dolgozók mindössze 31 százaléka véli úgy, hogy segítik a szabályok az egészséges egyensúly kialakítását, addig 33 százalék kimondottan elvárná, hogy a munkaadó ezt előmozdító belső szabályokat vezessen be, akkor is, ha be kell járniuk.

Kapcsolódó

A kutatás arra is rámutat, hogy míg globálisan 75 százalék nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát, ha ez szükséges lenne a munkavégzéshez, nálunk ez az arány mindössze 59 százalék volt. Ezzel – a munkaerőpiaci várakozásokkal, illetve a munkaadók oltással kapcsolatos kevéssé szigorú elvárásaival minden bizonnyal szorosan összefüggő – értékkel a 34 vizsgált munkaerőpiac mezőnyének legalján foglalunk helyet: csak Svájcban (56 százalék) és Franciaországban (57 százalék) alacsonyabb a hajlandóság, míg az értéket egyértelműen az ázsiai és az északnyugat-európai piacok dolgozói húzzák fel, Kínában, Indiában és Brazíliában pedig ez az arány 90 százalék feletti volt március elején.

Míg a vizsgált piacokon átlagosan a dolgozók közel negyede fogalmazott úgy, hogy munkaadója elvárja a beoltottságot – de például Indiában 74 százalék, Európán belül Belgiumban és Hollandiában 40 százalék feletti, Olaszországban 35 százalék ez az érték –, addig nálunk mindössze 6 százalék.

Kép: Randstad Workmonitor

A hazai munkavállalók kicsit több mint harmada érzi úgy, hogy munkaadója ösztönzi az oltások elfogadását, de Norvégiában 72 százalékuk nyilatkozott így, de a globális átlag is 46 százalékos értéket vett fel. A fentieknek megfelelően a magyar dolgozók az átlagnál (56 százalék) kevésbé érzik úgy, hogy az oltás javítja a munkaerőpiaci kilátásaikat (42 százalék).

A munkavállalók kockázatvállalását minden bizonnyal befolyásolják a munkaadói elvárások, a munkahelyeken hozott biztonsági szabályok, illetve az otthoni munkavégzés kihívásai és gyakorlati lehetőségei is, hiszen mindössze a hazai alkalmazottak negyede dolgozna inkább otthonról, amíg az átoltottság nem javul. Ez az érték nemcsak jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól (51 százalék), de globálisan a legalacsonyabb volt a március elején zárult lekérdezéskor. Ugyanígy a tömeges oltási kampányok megindulása előtt a hazai válaszadók mindössze 33 százaléka állította, hogy addig nem érzi magát biztonságban a munkahelyén, amíg nincs mindenki beoltva körülötte – ezzel nemcsak az európai (48 százalék) és a globális (53 százalék) átlagtól maradunk el, de Svájccal együtt a mezőny utolsó helyét birtokoljuk.

A kollégák sem nagyon hiányoznak

Érdekes, hogy míg nemzetközi viszonylatban az egyik legnagyobb kihívást (52 százalék) a kollégákkal történő interakció hiánya jelenti, addig nálunk erről csak 36 százalék számolt be problémaként, és ugyanennyi itthoni munkavállaló állította, hogy magányosnak és elszigeteltnek érzi magát. A február vége és március eleje között végzett kutatás alapján a hazai dolgozók kicsit több mint negyede stresszesebbnek érzi magát, míg harmaduk csökkenő stresszről, 32 százalékuk pedig egyenesen javuló hatékonyságról számolt be. Bár a munkaeszközökkel ellátottság nem jelent gondot, 17 százalék jelezte, hogy a nem megfelelően kialakított munkaállomás miatt testi problémái adódtak. Összességében a megkérdezett hazai munkavállalók csupán egyötöde számára jelent nehézséget az otthonról végzett munka. Minden bizonnyal a távmunkával járó kihívásoknak is köze lehet ahhoz, hogy a globális munkaerőpiaci átlagnál valamivel többen, a megkérdezett hazai dolgozók 80 százaléka azonnal visszamenne a munkahelyére, amint ez lehetséges.