A magyarok jelentős többsége (immár több mint a kétharmada) támogatja a minél gyorsabb magyarországi euróbevezetés és a forint lecserélésének ötletét - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Arra a kérdésre ugyanis, hogy "Te támogatnád, hogy az eurót vezessék be mihamarabb a forint helyett?" a teljes népesség 70 százaléka válaszolt igennel, míg a nemek aránya csupán 30 százalék lett.

Lapunk több mint másfél évvel ezelőtt, 2020. júniusban is készíttetett egy hasonló felmérést, akkor még "csak" 65 százalék a gyors euróvezetést támogató magyarok aránya.

Az euró magyarországi bevezetése örökzöld téma, amely az idei választási kampányban is előkerült. A jelek szerint a negyedik Orbán-kormány (ebben az ügyben várhatóan az ötödik Orbán-kabinet véleménye sem változik majd) és az MNB évek óta hangoztatott álláspontjával szemben a mostani felmérés alapján a magyarok héttizede a mihamarabbi áttérés mellett van.

Régi sztori

A Magyarország által is aláírt európai uniós csatlakozási szerződésből következik, hogy idővel minden tagállamnak be kell vezetnie az egységes európai valutát - az Egyesült Királyság és Dánia kivételével, amelyek a maastrichti szerződés keretében a kívülmaradás lehetőségét választották.

Azokat a tagállamokat, amelyek még nem teljesítették az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, az Európai Központi Bank (ECB) "eltéréssel rendelkező tagállamoknak" nevezi: ide hét tagállam tartozik: Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország (a svédek szándékosan nem teljesítik a csatlakozás egyik formális feltételét annak érdekében, hogy ne legyenek kötelezhetők a csatlakozásra, mivel a lakosság népszavazáson az ellen foglalt állást).

Az euró jelenleg 25 európai ország pénzneme: 19 uniós tagállam alkotja az eurózónát, 4 törpeállam (Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán) megállapodás alapján használja, míg 2 ország (Koszovó és Montenegró) egyoldalúan vezette be a közös pénzt.

A 2007-ben csatlakozott EU-államok közül Bulgária és az EU legfiatalabb tagállama, a 2013-ban belépett Horvátország 2020-ban jelentette be, hogy 2023-ban szeretnének csatlakozni az eurózónához, ennek érdekében 2020-ban beléptek az ERM2-be.

És eközben Budapesten

Fontos részlet, hogy az egyes EU-tagországok maguk döntenek az euró bevezetéséhez szükséges pálya kialakításáról, nem köti őket előírt ütemterv. Ezzel a lehetőséggel pedig a magyar kormány él. A második Orbán-kabinet 2011-ben még 2018-2020 közé tette a lehetséges magyar belépést, azonban 2015-re nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kormány számára nem igazán cél, így akár még évtizedekig nem lesz magyar euró.

A Matolcsy György vezette magyar jegybank pedig 2017 őszén olyan javaslatokkal állt elő, amelyek segíthetnek a magyar "euróérettség" eldöntésében, mondván a maastrichti feltételek "elavultak". Ezek a javaslatok még nehezebben tennék lehetővé az euró majdani bevezetését a maastrichti feltételek részben már eleget tenni képes Magyarország számára.

Tavaly januárban már Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt, hogy érdemes napirenden tartani a magyar euró kérdését, bár egyelőre az ország a monetáris politika szabadságát élvezi. Az MNB pedig 2021. júliusban jelezte, hogy elkötelezett az euró bevezetése mellett.

Magyarország be akarja vezetni az eurót - szögezte le a forint 75. születésnapján, 2021. augusztusban Matolcsy György MNB-elnök. Hogy mikor fog mindez megtörténni, arról viszont nem sok konkrétumot fogalmazott meg a jegybank vezetője. Ehelyett egy 12 pontból álló kiáltványt tett közzé az MNB, amely azt foglalja össze, mit kell elérnie az országnak ahhoz, hogy sikeresen és biztonságosan be lehessen vezetni a közös uniós fizetőeszközt.

A téma előkerült a 2022. április 3-i országgyűlési választások előtt is. Az ellenzéki Összefogás gazdasági programjának ugyanis hangsúlyos rése volt az infláció letörése mellett és az euró öt éven belüli bevezetése, vagyis szerintük praktikusan 2027 januárja lehetne a  legközelebbi időpont, amikor a magyar gazdaság elhagyhatná az önálló devizáját, a forintot.

Mindenki nagyon szeretné

A Napi.hu megbízásából készített friss kutatásból az is kiderült, hogy mindkét nem számára vonzó a közös európai pénz magyarországi bevezetése: az ötletet a férfiak 77, a nők 65 százaléka támogatja (érdekesség, hogy az utóbbiak aránya másfél év alatt tíz százalékpontot emelkedett).

Ennek megfelelően az erősebbik nem körében az ellenzők aránya csupán 23 százalék (azaz csak minden negyedik férfi), míg a nők körében kissé magasabb (35 százalék), azaz csaknem minden harmadik válaszadó nem támogatja azt.

Érdekes módon látható különbségek vannak az egyes korosztályok között is. Ez azt jelenti hogy a forint minél gyorsabb leváltását a legnagyobb arányban az idősek (60 év felettiek) támogatják (74 százalék), a legkisebb mértékben pedig a 40-59 évesek, azaz a középkorúak vannak az ötlet mellett (64 százalék), míg a fiatalok, azaz a 18-39 évesek körében a lépés támogatottsága 70 százalék - azaz kétharmad körüli.

Itt az utóbbi másfél évben annyi a változás, hogy a fiatalok körében a támogatók aránya 12 százalékpontot nőtt, az időseknél pedig 9 százalékpontot emelkedett, míg a középkorúaknál 7 százalékpontot csökkenést mértek.

 

A Napi.hu számára készített friss felmérés szerint az iskolai végzettség alapján nincsenek nagy elérések a magyarok véleményében. Amíg ugyanis a diplomások körében eléri a 74 százalékot az igenek aránya, addig a másik végletet az alapfokú végzettségűek körében mért 68 százalék jelenti - igaz, még ez is teljesen egyértelmű állásfoglalás az euró magyarországi bevezetése mellett. A kutatás a középfokú végzettségűeknél a belépést támogatók arányát 70 százalékra mérte.

Az utóbbi bő másfél évben annyi a változás, hogy ez európárti diplomások aránya 4 százalékpontot gyarapodott, míg az alapfokú végzettségűek körében a bővülés 7 százalékpont, míg a középfokúaknál 2 százalékpont volt.

A településtípusok szerinti bontás is érdekességet hordoz. Jelenleg a fővárosban a legmagasabb az euróbevezetés támogatottsága (74 százalék), míg a községekben van az ellenzők aránya a csúcson (37 százalék). A friss felmérés eredményei alapján pedig a budapestiek mögött alig marad el a megyeszékhelyeken és a más városokban élők lelkesedése a magyar euró iránt.

E szempontból érdemi változások történtek 2020 közepe óta. Amíg ugyanis a városokban élők körében nem volt elmozdulás, és a falvakban is csak 2 százalékpontot nőtt a támogatók aránya, addig Budapesten 8 százalékpont volt az emelkedés, a megyeszékhelyeken pedig kiugró mértékben (16 százalékponttal) nőtt a minél előbbi magyar eurót bevezetni akarók aránya.


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.