Az idén júniusban 11,7 százalékos volt az infláció, ami még tovább emelkedhet a következő hónapokban. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció 13,8 százalékon alakult. Különösen fájdalmasan érintheti a lakosságot, hogy az élelmiszerek inflációja 23,7 százalékkal emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően nőtt. Májushoz képest az élelmiszerek árai 2,8 százalékkal nőttek, míg az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte az élelmiszerárakat júniusban.

Az áremelkedést egyelőre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) drasztikus kamatemelései sem képesek megfékezni. A kormány árstop intézkedései is csak némi enyhülést jelentenek, a rezsiköltségek például emiatt nem szaladtak el, de ezek kivételével az élet szinte minden területén érzik a fogyasztók az áremelkedést. A Pulzus Kutató friss felmérése is ezt támasztja alá, szinte minden magyarnak meg kell húznia a nadrágszíjat az elszaladt árak miatt. 

Mindössze minden hetedik magyar (14 százalék) nyilatkozott úgy, hogy áremelkedés ide vagy oda, továbbra is ugyanúgy költ, mint eddig. A többieknek legalább részben le kellett mondaniuk valamiről a drágulás miatt. A lakosság 41 százaléka egyelőre csak a "luxus" kiadásokat csökkenti, a szórakozásról, költségesebb szolgáltatásokról, például a kozmetikusról, fodrászról, edzőteremről mond le, illetve a drágább élelmiszereket hagyja ott a boltokban. 45 százalék viszont ennél is nagyobb megszorításra kényszerült, már az alapvető élelmiszereken és háztartási cikkeken - például tisztítószerek, higiéniai szerek - is kénytelen spórolni. 

A nők és a nyugdíjasok helyzete rosszabb

Nem meglepő módon az alacsonyabb jövedelmű rétegeket érinti a legnagyobb mértékben az infláció. Magyarországon - sok más országhoz hasonlóan - a nők jövedelme elmarad a férfiakétól, emiatt ők jobban is érzik az áremelkedést. Míg a férfiak több mint ötöde most is ugyanúgy költekezik, mint korábban, a nőknél mindössze 9 százalék volt azok aránya, akiknek nem kellett visszafogniuk a költekezést az áremelkedések miatt. 

A férfiak 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyelőre csak a drágább, elhagyható kiadásokat kellett csökkentenie az infláció miatt, egyes szolgáltatásokról, szórakozásról, magasabb árú élelmiszerről mondott le, és mindössze 35 százalékuk, vagyis körülbelül háromból egy férfi érzi ennél is jobban az áremelkedést, és kellett spórolnia az alapvető élelmiszereken és háztartási cikkeken. A nőknél már 52 százalék azok aránya, akinek nem elég a luxusabbnak számító kiadásokat csökkenteni, hanem a legalapvetőbb cikkekből is kevesebbet tudnak csak venni, mint korábban. 

Az életkor alapján végzett bontásból az derül ki, hogy az idősebb, 60 év fölötti korosztályt érinti a legfájdalmasabban a dübörgő infláció. 58 százalékuk kénytelen lemondani a vásárlások során az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek egy részéről, és mindössze 12 százalék azok aránya ebben a korcsoportban, akik továbbra is ugyanazt a költést meg tudják maguknak engedni, mint az áremelkedések előtt. 

A 40 év alatti korosztály fele egyelőre csak a szórakozás, szolgáltatások terén kényszerül arra, hogy visszafogja a kiadásait, mindössze 35 százalékuk spórol az alapvető cikkeken. A 40-59 évesek között is valamivel magasabb (43 százalék) azok aránya, akiknél még elegendő a "luxuson" való spórolás, de ötből ketten már úgy nyilatkoztak, ennél drasztikusabb spórolásra kényszerülnek. 

Az iskolázottabbak és a budapestiek előnyben

A jövedelmi szint szoros összefüggésben van az iskolai végzettséggel, ez is látszik a felmérés eredményeiben. A legkevésbé a felsőfokú végzettségűeket viseli meg egyelőre az infláció. Bár csak 14 százalékuk tudja fenntartani a korábban megszokott életszínvonalat a magasabb árak mellett, 55 százalékuk egyelőre csak az elhagyhatóbb kiadásokat faragta le. A főiskolát, egyetemet végzettek körében a legalacsonyabb, mindössze 31 százalékos azok aránya, akiknek már az alapvető kiadásokon is spórolniuk kell. 

Az alapfokú végzettségűek közül ezzel szemben minden második megkérdezett azt mondta, már az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek megvásárlása is gondot okoz a számára a megemelkedett árak miatt. Ami talán meglepő, hogy a középiskolát végzettek között voltak a legtöbben, akiket az áremelkedések egyelőre nem kényszerítettek arra, hogy feladják korábbi fogyasztási szokásaikat. 

A települése mérete alapján elvégzett bontásból az derül ki, hogy a fővárosban élők érzik egyelőre a legkisebb mértékben az árak emelkedését. 18 százalékuk semmiről sem mondott le még emiatt, és csupán 35 százalék volt azok aránya, akik már az alapvető cikkeket sem engedhetik meg maguknak olyan mértékben, mint korábban. Vidéken sokkal rosszabb a helyzet, akár kisebb, akár nagyobb települések lakóiról volt szó, 45-47 százalék nyilatkozta azt, hogy már az alapélelmiszereken és háztartásik szereken is spórolnia kell az árak miatt. 

A kisebb települések, falvak lakói körében viszonylag alacsony volt azok aránya, akik az emelkedő árak miatt az olyan luxusról mondtak le, mint a szórakozás vagy kozmetikai kezelések, és a kisvárosok lakói voltak azok, akik a legkisebb arányban nyilatkoztak úgy, hogy a jelenlegi inflációs környezet semmilyen hatással nem volt a fogyasztásukra. 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

„Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!”