Kétórás munkabeszüntetéssel tiltakozott mintegy 20 ezer pedagógus hétfőn, miután kudarcba fulladtak az egyeztetéseik a kormánnyal. A demonstrációt a a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógus Szakszervezet (PSZ) hirdette meg, a főbb követeléseik között az érdemi szintű béremelés és a munkaterhek csökkentése szerepel, és azt is szeretnék elérni, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat, akik nem veszik fel a covid elleni oltást.

A magyarországi pedagógusok anyagi helyzetéről a G7 írt néhány napja, a cikkben látványos ábrákkal illusztrálva, miért elengedhetetlen a bérek mielőbbi rendezése. A pedagógusok bére folyamatosan szakad le a nemzetgazdaság átlagától, Magyarországon kiemelkedően alacsony a tanárok fizetése, miközben kiemelkedően magasak az óraszámok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az iskolákban egyre nagyobb a hiány megfelelő szakemberekből, a meglévő tanárok átlagos életkora pedig egyre magasabb, az utánpótlás viszont akadozik, egyre kevesebb fiatalt vonz a pálya. 

A kormány jogszerűtlennek tartotta volt a hétfői munkabeszüntetést, és a médiában több hír is megjelent arról, hogy a szülők sem örülnek ennek, hiszen a covid-járvány alatt bevezetett online oktatás idején nekik kellett a gyerekeiket tanítani a tanárok helyett, mások a hosszú szünetek vagy a kora délután befejeződő munkanapok miatt gondolják úgy, hogy a pedagógusok követelései nem állnak arányban az általuk végzett munkával. Más hírek viszont éppen ellenkezőleg arról szóltak, hogy sok szülő szolidáris a tanárokkal. 

Háromból ketten egyetértenek a sztrájkkal

A Pulzus Kutató felmérése szerint ők vannak többen. A hazai lakosság körében végzett kutatás alapján a teljes népesség 67 százaléka ért egyet a sztrájkkal. Emellett 18 százalék nyilatkozta, hogy részben egyetért vele, hiszen a pedagógusok bére alacsony, de valamilyen más módját választaná az érdekérvényesítésnek. Van azonban 15 százalék, aki szerint az érintettek épp elég kedvezményben részesülnek így is a hosszú szünetek és a rövid munkanapok révén, ezért nem ért egyet a követeléseikkel.

Bár a pedagógus szakma kifejezetten nőies hivatás, a férfiak jóval szolidárisabbak a tanárokkal, mint a nők. 72 százalékuk ért teljes mértékben egyet a sztrájkkal, míg a nők körében ez az arány mindössze 63 százalékos volt. A részben egyetértők aránya a férfiak körében 17, a nők között 18 százalékos volt.
A pedagógusok követeléseit méltánytalannak érzők aránya a nők körében 19, a férfiak körében viszont csupán 11 százalékos volt. Ennek hátterében vélhetően az áll, hogy a nők azok, akiknek több konfliktusuk lehet a gyereknevelés során a tanárokkal vagy más pedagógusokkal, rájuk hárult több teher az online oktatás során, illetve vélhetően a hétfői sztrájk idején is az édesanyák lehettek azok, akiknek ezt a néhány órás kiesést meg kellett valahogy oldaniuk a saját munkaidejük rovására. 

A korosztályos bontásból is az derül ki, hogy azok a legkevésbé toleránsok a pedagógusok sztrájkja iránt, akiket személyesen a legnagyobb mértékben érinthetett a munkabeszüntetés, akiknek a legtöbb kellemetlenséget okozhatja, ha nem vihetik el a közoktatási intézményekbe a gyerekeiket. A 18-39 éves korosztály csupán 64 százaléka értett egyet a sztrájkkal, ez az arány minden idősebb korosztályban magasabb volt, a 60 fölöttieknél 72 százalékos.

A részben egyetértők aránya ugyanakkor pont a fiatal felnőttek körében volt a legnagyobb, 24 százalékos, vagyis ők is átérzik a problémákat, de a sztrájkot nem tartják elfogadhatónak a követelések érvényesítése érdekében. A pedagógusok követeléseivel csak kevés fiatal felnőtt nem ért egyet egyáltalán, az elutasítók legnagyobb arányban a 40-59 éves korosztályban találhatók.

Minél többet járt valaki iskolába, annál inkább kiáll a sztrájkolók mellett

Az iskolai végzettség komolyan befolyásolta a válaszadók álláspontját. Minél iskolázottabb valaki, annál szolidárisabb a pedagógusokkal a felmérés alapján. A felsőfokú végzettségűek körében 76 százalék volt azok aránya, akik egyetértettek a sztrájkkal, a középfokú végzettségűeknél ez már csupán 59 százalékos volt. Az alacsonyabb iskolázottságúak is jóval szolidárisabbak a tanárokkal, 69 százalékuk állt ki a sztrájkolók mellett. 

A felsőfokú végzettségűek körében alacsony volt azok aránya is, akik szerint más módszerekkel kellene küzdenie a szakmának az érdekei érvényesítése érdekében, és mindössze 10 százalékos azoké, akik szerint nem érdemelnek több bért a tanárok, hiszen nem dolgoznak meg érte. A középfokú végzettségűek a legszigorúbbak a pedagógusokkal szemben, 21 százalék szerint alacsony ugyan a bérük, de nem munkabeszüntetéssel kellene az emelést kicsikarni, 20 százalékuk szerint pedig már így is elég kedvezményt kapnak. A válaszok alapján az alapfokú végzettségűek jóval szolidárisabbak a pedagógus társadalommal, mint az érettségizettek.

A települések méretét tekintve a budapestiek kimagaslóan magas arányban támogatják a pedagógus-sztrájkot. Ennek az egyik oka lehet persze a politikai beállítottság is, a fővárosban az ellenzék támogatottsága magasabb, így a kormány elleni megmozdulásokkal többen szimpatizálnak. Mindenesetre Budapesten ötből négy megkérdezett egyetértett a sztrájkkal. Vidéken a településmérettől függetlenül hasonló arányú 64-66 százalékos a munkabeszüntetés támogatottsága. 

A részben egyetértők aránya is Budapesten a legalacsonyabb, kiemelkedően magas viszont a kistelepüléseken (22 százalékos). A megyeszékhelyeken és kisebb városokban viszont csak 17 százalék mondta azt, hogy bár a követelések jogosak, nem sztrájkkal kellene róluk tárgyalni. A követeléseket elutasítók is főleg a vidéki városlakók között találhatók, a megyeszékhelyek és kisvárosok lakói 17, illetve 19 százalékban mondták azt, hogy a pedagógusok már így is épp elég kedvezményt kapnak, nincs okuk további követelésekre. A falvakba lakók csupán 14, a fővárosiak mindössze 9 százaléka látja így a helyzetet. 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.