Minden jel arra mutat, hogy itthon lecsengett a koronavírus-járvány első hulláma. A korlátozások zömét feloldották, egymás után nyílnak a határok, egyre bővül azon országok köre, ahova karantén-kötelezettség nélkül utazhatunk, illetve az onnan érkezők is szabadon beléphetnek az országba. A fokozatos lazítások, a régi kerékvágásba való visszatérés következő lépése az idősek vásárlási idősávjának eltörlése lehet, erről szerdán dönt a kormány - jelentette be az operatív törzs hétfői tájékoztatóján Müller Cecília tisztifőorvos.

A magyarországi járványban eddig sokkal kevesebben (4076 fő) fertőződtek meg a hivatalos adatok szerint, mint például a szomszédos Ausztriában (17 135 fő), nem beszélve a vírus által súlyosan érintett európai országokról, Olaszországról, Franciaországról, vagy akár Belgiumról. Ugyanakkor a halálos áldozatok száma az igazolt fertőzöttekhez viszonyítva nálunk lényegesen rosszabbul alakult, mint az osztrákoknál: míg itthon az alig több mint 4 ezer fertőzöttből 563 beteg halt meg, a 17 ezer feletti osztrák fertőzöttre 678 haláleset jutott.

QP | Quality Placement

Régóta mondják

Járványügyi szakértők, virológusok, kutatók, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a járvány kezdete óta arra figyelmeztetnek, hogy számítani kell egy újabb hullámra, ami akár súlyosabb is lehet az elsőnél, amihez hivatkozási alapot a spanyolnátha-járvány tapasztalatai és a koronavírus természete adják. Abban egyelőre nincs konszenzus, hogy az újabb hullámot a szezonalitáshoz érdemes-e kötni, vagy valami máshoz, abban viszont a legtöbb szakértő egyetért, hogy a lecsengés utáni túl gyors nyitás, a fegyelem lazulása, az első hullámban alkalmazott biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat, miután a koronavírus nem tűnt el, és a fejlesztési dömping ellenére vakcina sincs a láthatáron.

Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős uniós biztos például legutóbb pénteken figyelmeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány nem ért még véget, továbbra is ébernek kell maradni, folytatni kell a teszteléseket, és a fertőzéses esetek nyomon követését a közegészségügyi kockázatok elkerülése érdekében. Kiriákidész szerint ugyan a járvány első hulláma szinten minden tagállamban túl van a tetőzésen, azonban a második szakasz már a következő hetekben megkezdődhet.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora október-november környékére prognosztizálta a járvány második hullámát, amelyről úgy vélte, nem lesz nagyobb, mint az első.

Be kell tartani a jól bevált szabályokat

Kemenesi Gábor virológus is őszi második hullámra számít, és Merkelyvel ellentétben lehetségesnek tartja, hogy az súlyosabb lehet, mint az első volt. Az eddig ismert koronavírusok is szezonálisak, s ha ezeket a szezonális hullámokat rárakjuk egy görbére, akkor nemcsak a csúcsokat lehet látni, hanem azt is, hogy az őszi mindig magasabb - hangsúlyozza a virológus. Óvatosságra és tudatosságra int, a nyaralások, utazások megfontolására, s hangsúlyozza, hogy minél inkább korlátozzuk a mozgásunkat, annál jobb. Szerinte nem attól kell félni, hogy lehet-e vírus a Kínából érkező csomagon, mert az talán 50 millióból egy eset, hanem a mindennapi, jól bevált szabályokat kell betartani, a maszkviselést, a távolságtartást és a kézmosást.

Nagy az egyetértés

A szakértők üzenetei úgy tűnik elértek a lakossághoz, a magyar felnőttek 65 százaléka ugyanis számít rá, hogy ősszel-télen érkezik a   járvány második hulláma - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból. Mindössze a lakosság 24 százaléka véli úgy, hogy nem lesz második hullám.

A második hullámmal kapcsolatos véleményekben csaknem teljes az egyetértés a nők és a férfiak között, az őszi hullámot valószínűsítők 64 százalék férfi, 65 százaléka nő. Ugyanakkor a második hullámot tejesen elutasítók között kicsit több a nők aránya (25 százalék), mint a férfiaké (22 százalék).

Korcsoportonkénti bontásban vizsgálva a kutatásból kiderül, hogy az őszi-téli hullámot várók között a 40-59 év közöttiek aránya a legnagyobb (70 százaléka), míg a 40 év alattiaké és a 60 éveseké, illetve az idősebbeké nagyjából azonos (62, 63 százalék). Azok között, akik úgy vélik, hogy nem lesz második hullám, csaknem azonos arányban találhatók (rendre 23, 23, 24 százalék) a különböző korcsoportba tartozók.

A kutatás szerint nincs érdemi különbség az iskolai végzettség szerint a véleményekben. Az őszi -téli második hullámmal számolók 67 százaléka diplomás, 64 százaléka alapfokú végzettségű. Azok között pedig, akik úgy vélik, hogy nem lesz második hullám, kicsit nagyobb arányban találhatók alapfokú végzettségűek (25 százalék), mint diplomások (23 százalék). Iskolai végzettség szerint a második hullámban nem hívők között a középfokú végzettségűek aránya a legkisebb (21 százalék).

Lakhely szerint sincs jelentős különbség a véleményekben, a járvány második hullámát ősszel-télen várók közel azonos arány élnek Budapesten, a megyeszékhelyeken, a városokban, illetve a falvakban (67-69 százalék). Kicsit jobban szór lakhely szerint a második hullámra nem számítók véleménye. Közülük legkisebb arányt (18 százalék) képviselnek a városokban lakók, míg a legtöbb így vélekedő (27 százalék) községi lakos.

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.