Természetes reakció a lakosság részéről, ha járvány- és válságidőszakban visszafogja a komolyabb kiadással járó beruházásokat, vásárlásokat. Az élelmiszerekre és a mindennapos háztartási cikkek jó részére viszont viszont kivételek, ami jól látszik a kiskereskedelmi statisztikákon is.

A hivatalos KSH-adatok szerint az élelmiszer-jellegű (étel, ital, dohány) termékeket forgalmazó boltok forgalma a múlt év első kilenc hónapjában 3,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel szemben az úgynevezett nem élelmiszereknél mindössze 1,1 százalékos volt a növekedés. Utóbbiak táborából például a bútorok és műszaki cikkek forgalma több mint 6 százalékkal, a textil-, ruha- és cipőboltok bevétele 25 százalékkal esett. A hanyatlásban szerepet játszottak a járvány miatt elrendelt boltbezárások is.

QP | Quality Placement

Tehát összességében az élelmiszereknél növekedés volt, a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból pedig kiderült, hogy a magyarok fejenként mennyit költenek az ilyen termékekre.

Pulzus

A felmérés szerint a lakosság közel háromnegyede havonta, fejenként kevesebb mint 50 ezer forintot fordít élelmiszer-vásárlásra. A megkérdezettek 43 százaléka 30-50 ezer forintot, 30 százalékuk pedig 30 ezer forint alatti összeget említett. Minden harmincharmadik magyar viszont több mint 100 ezer forintos élelmiszer-büdzsével rendelkezik.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.


Pulzus

Miközben a nők 32 százaléka költ 30 ezer forintnál alacsonyabb összeget, a férfiaknak csak a 27 százalékára igaz ez. A 30-50 ezres havi kiadás esetében kiegyenlített eredmény született. A nők 18 százaléka beszélt 50-75 ezres kiadásról, a férfiaknak pedig a hatoda költ ennyit élelmiszerre egy-egy hónapban.

Pulzus

A fiatalok 75 százaléka oldja meg 50 ezer forintnál kevesebből az élelmiszer-vásárlást, a középkorúak - 40-59 éveseknek pedig a 70 százaléka. Az 50-75 ezer forintos kiadás leginkább a 60 felettiekre jellemző, a korosztály ötöde költ ennyit havonta.

Pulzus

A képzettség szerinti bontás megosztja a lakosságot. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők 39-39 százaléka költ 30 ezer forint alatt vagy 30-50 ezer forintot. Utóbbi összeg pedig a diplomások felére jellemző. Bár a felsőfokú végzettségűek kerültek fölénybe az 50-75 ezres költés esetében, 15 százalékuk mondott ekkora összeget, míg a középfokú és alapfokú végzettségűek 7 és 5 százaléka tud ennyiért élelmiszert vásárolni. Ugyanakkor a 100 ezer forint feletti kiadásnál nem a diplomások vannak a legtöbben, 4 százalékos eredményt értek el, szemben a középfokú végzettségűek 5 százalékos mutatójával.

Pulzus

A lakóhely alapján is vannak eltérések. A községekben élők több mint harmada beszélt 30 ezer forintnál kisebb kiadásról. A fővárosiak több mint fele pedig 30-50 ezer forintos összeggel zár minden egyes hónapot. A kisebb vidéki várásokban élők tizede pedig 75-100 ezer forintot szán élelmiszerre.