Vlagyimir Putyin orosz elnök február elsején fogadta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt Moszkvában. A két vezető utoljára 2019 őszében egyeztetett személyesen, akkor Budapesten. A közel 5 órás megbeszélésen az energetikai kérdéseken túl fő téma lehetett az Ukrajna körül egyre jobban éleződő konfliktus, de hogy miről volt kettejük valódi vita, arra csupán abból lehet következtetni, hogy mi nem hangzott el az egyeztetés után - derült ki a Political Capital elemzői panelján, amelyben az esemény hátterét próbálták körbejárni, a történteket elemezni.

Amolyan békemisszió

Ugyan a találkozó nem volna teljesen indokolatlan, hiszen akad megbeszélnivalója a két országnak, akár a legmagasabb szinten is, a szakértők mégis egyetértettek abban, hogy az időzítés különösen alakult. Ugyan Orbán "békemisszióként" is hivatkozott utazására, ezzel kapcsolatos üzenete sokkal inkább úgy hangzik, mint amit a Nyugatnak lehetne címezni. Tekintve, hogy szinte az összes kelet-európai szövetséges nyíltan kiáll Ukrajna mellett, hazánk sokkal kevésbé tekinthető legitim hídnak a felek közt.

Kapcsolódó

A felajánlott "magyar modell" szerint a kölcsönös tiszteleten alapuló gazdasági megállapodások azok, amik garantálják a felek közti békét, míg az egyébként hazánk által is megszavazott szankciós politika csak árt mindenkinek. Az ez irányú kijelentések abszolút beleillenek a Kreml retorikájába, ahol pontosan tudják, hogy egyik állam sem szeretne háborúzni, de attól még ők a "tiszteletlenséget" továbbra is valós háborús fenyegetettségnek keretezhetik, holott nem a NATO kezdett 100 ezer kispajtással hadgyakorlatozni a szomszéd kertje alatt.

Putyinnak a megbeszélés lehetőség arra, hogy egy uniós tagállam vezetőjével való találkozást szócsőnek használjon – mondta Sz. Bíró Zoltán oroszszakértő mesteroktató, aki szerint a legutóbbi találkozón is ez történt, pedig nem sokkal előtte Orbán Angela Merkellel, az akkori német kancellárral birokra szállt egy hasonló helyzetben. Ennek megfelelően, a sajtótájékoztatón Putyin újból kritika nélkül mondhatta fel a nyugati fél által okozott "sérelmeit."

Itt az oroszok az állami szuverenitással szemben, a "biztonság megoszthatatlanságára", azaz arra hivatkoznak, hogy egy ország sem szövetkezhet más ország biztonságának rovására. Ez Bíró szerint azon túl hogy jóval szubjektívabb kérdés, egy olyan elv, amit Oroszország sem alkalmaz a gyakorlatban. Ennek belátásához, bőven elég a Krím-félsziget eredeti 2014-es annektálására emlékeznünk. Az oroszok biztonsági igényei nem legitimebbek másokénál.

A gázra tessék koncentrálni, Paksot inkább hagyjuk

Ugyan az energiaszektort érintő dolgok megbeszélése előnyösebb lett volna a választások, és az ukrán helyzet rendeződése után, nem meglepő, hogy Orbán is örömmel vágott neki missziójának. Az ő fő retorikája az volt, hogy az orosz földgáznak köszönhetjük a rezsicsökkentést, az oroszokkal ápolt "különleges kapcsolatot" pedig csak az ő személye garantálja. Ezt nagyban cáfolja - a szakértők szerint - a Portfolio által nemrég közölt cikk, amely szerint továbbra is leginkább arról van szó, hogy más adónemekből pótolják vissza az MVM rezsicsökkentésből származó hiányát.

A gázt egyébként valóban a piacinál kedvezményesebb áron kaphatjuk Putyintól, de közel sem annyival, mint ahogy az a találkozón elhangzott – mondta Deák András az NKE posztszovjet térségekkel és energiapolitikával foglalkozó tudományos főmunkatársa. Putyin a kamerák előtt azt állította egyötöd áron kapjuk a gázt, amely lehetetlen, hiszen a szerződések titkos mivolta ellenére az Európai Uniós szabályozó belelát ezekbe.

Ha a piacihoz képest nagyságrendekkel alacsonyabb áron kapnánk a gázt, akkor a szerv tudna róla. Deák András szerint Fehéroroszországgal keverhette Putyin a magyarokkal kötött egyességet, ahol az EU-s szabályozónak nincs hatásköre. Ettől függetlenül, a meglévő négy mellé újabb egymilliárd köbméternyi gáz lefixálás hasznos lépés volt – monda a szakértő, arra hivatkozva, hogy így a 2030-as évekig kifeszítetté vált Magyarország gázellátása.

Kép: MTI/Kreml

A Deák András szerint minimum 5 éves késésben levő Paks II. is fő témája volt a zárt ajtók mögött zajlódott megbeszélésnek, ám erről nemigazán tudhattunk meg semmi kézzelfoghatót. Az oroszok sürgetnék a projektet, amíg azonban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) komoly minőségbeli hiányosságok felmerülése miatt nem engedélyezi az új blokk megépítését, addig nem igazán történhet előrelépés. Deák elmondta, hogy ugyan szivárogtak ki hírek egy úgynevezett "feltételes engedélyezésről," de ez egyszerűen nem így működik, egy atomerőmű esetében pedig különösen nem.

Ahogy az eseményen elhangzott, a projektre már pár milliárd forintot visszafordíthatatlanul elköltött a kormány. Az engedélyezés az a fordulópont, ahonnan végleg elköteleződünk. Amíg hiányzik a pecsét, addig hivatkozhatunk arra, hogy sajnos ez így nem fog működni, onnantól viszont nincs visszaút. Deák András úgy véli,  2014-ben még jó gazdasági körülmények között mentünk bele a dologba, jelen helyzetben azonban nagyon súlyosan befolyásolná az államháztartást az erőmű felhúzása. Az államadósság is folyamatosan nőne, és az élő pénz készleteket is rendesen felélné.

Mindenkori különutas

Ahogy az EU-tól, úgy a NATO álláspontjától is egyedüli államként tér el Magyarország. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója szerint, ugyan a NATO-n belül nincs lehetőségünk aktívan obstruálni a dolgok menetét, kilógásunk miatt megkérdőjeleződik Magyarország lojalitása. A napokban Benkő Tibor honvédelmi miniszter is távolságot tartva beszélt a NATO-ról, és közvetve neki is tulajdonította a "hidegháborús" kommunikációt. Ilyen és hasonló kijelentések mellett, Orbán nem tud hitelesen mediátor szerepben fellépni, különösen miután a konfliktus kirobbantója közvetlenül mellette állva ismételhette el háborús logikáját.

Elmondása szerint Putyin azt várja, hogy az 1997-es állapotok térjenek vissza a NATO tekintetében, ez lényegében Bulgáriától és Romániától a balti országokig mindenkire kihatna. Mi magunk az említett évben szavaztuk meg 85 százalékkal csatlakozási szándékunk, de hivatalosan Magyarország is csak 1999-től tagja a köteléknek, így számunkra nézve is ártalmas volna Putyin víziója.

Magyarország egyébként okkal mondhatja, hogy nem jóbarátja Ukrajnának: a kárpátaljai kisebbség lényegesen korlátozva van nyelvhasználat szempontjából, és az ukrán kormány nyíltan nehezményezi a kettős állampolgárság intézményét, ahogy az azzal járó szavazati jogot is. Krekó szerint helytállóak az aggályok, de pont az ukrán szuverenitás melletti kiállással érhetnénk el legszebben azt, hogy a kárpátaljaiak helyzete javulhasson. Arról nem is beszélve, hogy ha esetleg tényleges háborúig fajulna a dolog, akkor a külhoni magyarjaink is katonai besorolásra kerülnének.