Bár Gulyás Gergely július közepén azt mondta, a távfűtést nem érinti a rezsiemelés, úgy tűnik, mégis magasabb fűtésszámlára számíthatnak a távhős lakásban élők – írja az Átlátszó. Gulyás bejelentésének idején a hazai távfűtésben alkalmazott gáz tőzsdei ára 182 euró/MWh volt. Összehasonlításképpen: tavaly májusban 19-20 euró/MWh volt az ár, ami idén májusban 99-100 euró/MWh lett, július elsején elérte a 150-et, augusztus 26-ig pedig 339 euró/MWh-ra nőtt. Ráadásul tavaly májusban 350 forint volt egy euró, most 406.

A gáz azóta tovább drágult, a távfűtőcégeknek legalábbis drágábban kell megvenniük. A különbözetet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalon (MEKH) keresztül a MAVIR állja, ami az állami MVM tulajdonában van. Az Átlátszó iparági forrása szerint a MEKH-nél abban bíztak, hogy a május 100 euró környékére esik vissza a felvásárlási ár, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a stratégia nem vált be.

Felborult az egyensúly

A távhőszolgáltatókat a távhőkasszából finanszírozzák. A TIM az Átlátszó adatigénylésére elküldte a kassza havi záróértékét, amely szerint

júliusban 11 milliárd forint volt benne.

A MEKH 2020-as éves tájékoztatója szerint a távhőszolgáltatók több mint 28,5 millió gigajoule (GJ) földgázt használtak el, ez több mint 7,9 millió MWh-t jelent. Utóbbi az augusztusi meghatározott árral számolva 962 milliárd(!) forintot jelent, ráadásul még csak a gázról van szó – ebben az összegben nincs benne sem üzemeltetés, sem a villamosenergia-díj.

Szintén a 2020-as adatokból derül ki, hogy a távhőcégek abban az évben 51 milliárd forint lakossági hődíjat, 22 milliárd forint egyéb hődíjat, és 42 milliárd forint alapdíjat szedtek be. A hatósági ár 2021-ben sem változott. Vagyis a csak gázoldalról jelentkező közel 1000 milliárd forint kiadás mellé alig 120 milliárd forintos bevétel társul.

Az Átlátszó forrása szerint az óriási kiadások miatt változás várható, és

vélhetően még a fűtési szezon előtt változnak a távfűtés-árak.

Ezt azzal magyarázta, hogy a különböző hőszolgáltatók nem csak gázzal fűtenek, ezért valójában a bekerülési költség sem azonos. A MEKH adatai szerint közel 5 millió GJ biomasszából, 4,3 millió GJ fűtési energia pedig geotermiából készül.

A távhőellátás helyzetét közelről ismerő forrás azt is elmondta, már hetekkel ezelőtt bekérték a 24 gigajoule alatti fogyasztókat, vélhetően ők lennének benne a kedvezményes körben. Szerinte a kormány nemcsak emelni fogja a távfűtés árát, hanem megszünteti a rezsicsökkentést is egyes fogyasztóknak. A 24 gigajouleról elmondta, ennyit egy alsó szinten lévő, 75 négyzetméteres szigeteletlen panellakás fogyaszthat.

Magyarországon több mint másfél millió ember él mintegy 650 ezer távfűtéses lakásban, a távhővel ellátott települések száma 2020-ban megközelítette a százat.

A lap megkereste a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, akik válaszukban elmondták, jelenleg is zajlanak azok a háttérszámítások és elemzések, melyek a távhőágazat hatékony működésével kapcsolatos kormányzati döntéseket megalapozhatják.