Török Gábor elsőként a miniszterelnök régóta rajzolt "utcai harcos"  imázsát írja a veszteséglistára aa törökgáborelemez című oldalán. Mint felidézi, Orbán 2008-as megszólalásaiban elvi alapon beszélt az orosz agresszióról ("figyelembe véve minden orosz válaszlépést, az olaj-, a benzin- és a gázár kérdését is beleértve, nekünk itt és most világos erkölcsi alapállást érdemes elfoglalni”), ma teljesen másképp.

Török szerint nincs azzal semmi baj, ha valakinek a "rezsicsökkentés" minden másnál fontosabb, de ez egy másik álláspont, egy másik brand: nem véletlen, hogy '48 vagy '56 hőseit sem az árstop megvédése miatt ünnepeljük. Arról nem is beszélve, hogy aki békeidőben rajongott a harcias retorikáért, aki Brüsszelbe állandóan háborúzni járt, aki mindig puskaporszagot érzett a levegőben, most a béke halk szavú apostola lett - fogalmaz Török.

 Szavai szerint ez nem jobb vagy rosszabb, vagy inkább: sikeresebb vagy sikertelenebb szerep, csak más, ami után nehéz lesz majd (értsd: kevésbé lesz hiteles) a háború után újra katonásat, szabadságharcosat játszani.

A politológus szerint a nagy stratéga, mindent több lépéssel előre látó politikus képét is elveszti Orbán Viktor. Mint kifejti, nyilvánvaló, hogy - egyébként más európai politikusokhoz hasonlóan, de az amerikai vezetéssel szemben - a magyar miniszterelnök nem számított háborúra. Pedig sokan azt gondolták, hogy a mindenki másnál jobban lát a pályán, hogy nem érheti meglepetés.

Ennek kapcsán felidézi a kormányfő február 12-i évértékelőn elhangzott szavait is: "Ezért vállalkoztam békemisszióra Moszkvában. A befagyott kapcsolatok jegét fel kell törni, és utat kell nyitni a tárgyalásoknak. Igaz, hogy Magyarországnak nincs atommeghajtású jégtörő hajója, de csákányunk azért van, és néha egy repedés is elég, hogy felszínre törjön a józan ész."

Hozzáteszi, hogy a 2010 utáni magyar orosz-politika azon a meggyőződésen alapult, hogy Putyin nem fogja átlépni a határokat (átvitt értelemben és szó szerint értve egyaránt), és ezért lehet vele üzletelni, sőt barátkozni is. Az évértékelő beszéd idevágó mondatait is felidézi, melyekben így fogalmazott a miniszterelnök "NATO- és európai uniós tagok vagyunk, és közben kiegyensúlyozott politikai viszonyt és gazdasági kapcsolatokat ápolunk Oroszországgal. A magyar példa bizonyítja, hogy ez lehetséges." Ma már tudjuk - írja Török Gábor, hogy egy darabig biztosan nem lesz lehetséges. Szavai szerint az orosz-kapcsolat (benne Pakssal és még sok minden mással) 2022-re a 12 éves kormányzás legnagyobb kudarca lett.

Török a kormányfő legsúlyosabb veszteségének mindazonáltal azt tartja, hogy elveszti a reményt, hogy a következő ciklus könnyebb lesz, mint a világjárványos mostani. Nem lesz könnyebb. Ha lesz, az eddigi legnehezebb lesz - véli a politológus.