A magyarországi vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből, mint a romániaiak. Ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres, a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt, legalábbis Romániával összehasonlítva.

Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41 százalékkal nőtt (7,4 euróról 10,4 euróra). Ez meglepően alacsonynak tűnik a kereset-emelkedés mértékéhez (KSH: +97 százalék) képest, amit részben a forint gyengesége magyaráz (a 9 év alatt 24 százalékot gyengült a forint az euróhoz képest).

Kapcsolódó

Ezt kiszűrve a kereset-emelkedés 59 százalékos euróban mérve. Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra nőtt (2,1-szeresére) a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. Az árfolyam 10,5 százalékot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szeres volt a bruttó kereset-emelkedés.

Sokkal gyorsabban nő a román bruttó kereset a magyarnál

A román munkaerő-költség (bruttó kereset) 2012-ben még 55 százaléka volt a hazainak, 2021-re már 82 százaléka. Ugyanakkor a nominális egység-bérköltség (a vállalatok által érzékelt bérköltség) 2012 és 2021 között Magyarországon 31 százalékkal, Romániában 32 százalékkal növekedett. Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára.

Nálunk a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, hogy sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés van, illetve jelentős dotációt (például egyedi kormányzati döntések, innovációs források) kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is.

Kép: GKI Gazdaságkutató Zrt.

Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta.

Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére (8,3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8,3 százalékkal) nőtt, addig Magyarországon csak 52 százalékkal (évi 4,5 százalékkal) emelkedtek ugyanezen időszak alatt (14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra). Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56 százaléka volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77 százaléka.