A családok 44 százalékkal vásároltak többet a boltokban 2021-ben, mint 2010-ben, mindezt mennyiségben (volumenben) mérve. És 2010-ben 152 ezer kiskereskedelmi, valamint járműkereskedelmi értékesítőhely működött Magyarországon, de ezek száma 2021 derekára 121 ezerre csökkent. Mindez tükrözi azt is, hogy alaposan átalakult a boltos világ, előretört a web és a nagyáruház, miközben a hagyományos kisboltok hátrébb szorultak. Világszerte persze hasonló változások láthatók, mivel a vásárlók igényei is alaposan átformálódtak.

Fel is vetődik a kérdés, vajon mi marad, mi változik, azzal a körítéssel, hogy az ukrán-orosz háború gazdasági következményei miatt - a legkülönfélébb előrejelzések szerint is - rendkívül súlyos gazdasági helyzet alakul ki a közeli időkben.

Kapcsolódó

És amikor nagy a baj a gazdálkodásban, akkor kevesebbet vásárolnak. A 10 százalék feletti drágulás - az élelmiszereknél 20 százalék várható, az iparcikk féleségeknél is húzós lesz az áremelkedés, főleg, amiből a gyártás leállása, vagy alkatrészhiány miatt kevesebb lesz a vártnál - elveszi a vásárlók kedvét és pénzét a gyakori plázázástól.

A járvány előtti évek 5-6 százalékos tempója újra fékeződik, de 2022-ben épp a nagyobb jövedelmek húzhatják vissza a fogyasztás zuhanását - írja a blokkk.com kiskereskedelmi szakblog. Ezek már a pénztárcákban lapulnak, csak vészes gazdasági leállás vehet el belőlük. Ma még egy csekélyke növekedés is kinéz belőle, de nem lehet kizárni, hogy ennek esélye is elvész, egy újabb előre nem látható kedvezőtlen fordulat nyomán. Lehet akár egy év leállás is a növekedésben, hasonlóan, mint ami a járványban 2020-ban volt.

Az élelmiszer árstop veszteségét a boltosoknak kell lenyelniük, minél kisebb bolt, annál nagyobb a nyelés. De hát valahol megpróbálják ellensúlyozni, a legegyszerűbb pedig egy másik portékát drágábban adni. Az árstop a különféle élelmiszerek körén belül a kapcsolódó termékekkel együtt (például a 2,8 százalékos UHT tej húzza magával a többi tejféleséget is) az ételféleségek ötödére terjed ki.

A vásárló persze örül neki, de sejti, hogy egyszer ennek vége lesz. És ha folyamatosan drágulnak addig az ételféleségek, ami várható, akkor durva árugrás a vége. Közben egyre több alapélelmiszer feldolgozása, gyártása nehezül és a drágulásuk mellett szélsőséges esetben hézagos polcok is várhatók. Aminek már semmi köze az árstophoz. Innen közelítve célszerűbb lenne mielőbb elvágni ezt a szálat.

És utána? Pontosan az a legnagyobb veszélye egy árstopnak manapság, hogy kiszámíthatatlan a piac, egy határon túl pedig a boltosok sem tudják már lenyelni az árstoppos cikkek veszteségeit. A kis kutasok már benyújtották a számlát és egy részük be is zárt.

Kiskereskedelmi különadó

Volt már ágazati különadó 2010-től azzal a céllal, hogy serkentse a boltos világ tulajdonosi szerkezetének átalakulását. Három esztendő után 2020-ig szünet következett, ekkor viszont visszaköszönt a kiskereskedelmi különadó néven. Az 500 milliónál nagyobb árbevételű kereskedők fizethetik, akik kiskereskednek. A 100 milliárd feletti értékesítési sávban 2,7 százalék a teher (februártól dobták meg 0,2 százalékkal, egy új élelmiszermentési rendhez kapcsolva).

Szinte kizárt, hogy ez a rend megszűnjön a költségvetés feszített helyzetében, ráadásul a sávos, árbevételhez igazodó adók rendjét az uniós bíróság sem kifogásolta nemrégiben.

A 27 százalékos áfakulcs is nyilván marad, közben persze van 5 százalékos is, egyes alapvető élelmiszerekre.

Szép Kártya

A Szép Kártya küldetése indulásakor a turizmus, vendéglátás és szolgáltatásaiknak segítése volt. A koronavírus válság következményei nyomán átírták a szabályt, boltban is lehet élelmiszert venni a kártyával, átmenetileg. Ez a vásárlóknak nyilván nagyon tetszik.

A múlt cafetériás szálait bogozgatva volt már ilyen, az Erzsébet utalványok esetében is, akkor ráadásul egész termékcsokor övezte a rendszert. És hajdanán volt hideg-meleg étkezési utalvány is. Végül némi ráncfelvarrással akár meg is hosszabbodhat a friss beváltási rend, hiszen ha nehézségek övezik a vásárlásokat, minden könnyítés lendíthet valamit rajta. Főleg, ha drága az élelmiszer.

Plázastop, online kassza, trafikrendszer

A nagyáruházak terjeszkedésének fékezése, a kisboltok védelme érdekében született a plázastop intézménye, a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek építésének, átalakításának engedélyezési rendjét megszigorítva a korábbi évtized közepe táján. 2018-ban ráadásul az úgynevezett rendeltetés átalakítás szigorításával a legszorosabbra tekerték a regulát. De halkan tegyük hozzá, hogy a plázastop a gyakorlatban egy egyedi engedélyezési lehetőséget is rejt a háttérben, és ennek révén azért fékezett habzással ugyan, de lépegetnek a nagyáruházak is előre.

Lassan évtizedes múltra tekinthet vissza a trafikrendszer, a koncessziós rendje pedig nyilván marad. Nem olyan nagy baj, ha az élelmiszerboltban nem látni cigarettát, mondják az egészségügyi szakemberek, aminek most már jó nagy az adója, uniós szabály szerint kell csomagolni és végül némi sétafikálással szerezhető csak be.

Az online kassza betonba ágyazott, ráadásul hasznos is, hiszen a tisztességes szolgáltatók javát szolgálja: ha én nem csalok, ne csaljon ő sem - alapon. Közel egy évtizede indult, kemény fék a nyugta nemadással ügyködőkkel szemben, ráadásul az online számlarendszerrel együtt a mélybe nyomta a feketézést. És már - 2021-től - ahol online kassza van, ott elektronikus fizetési lehetőség is kötelező.

Beszállítók védelme

A vásárló nem látja, de mind a kereskedelmi törvény, mind a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény kemény regulákat szab a nagyáruházakkal szemben. Itt már voltak szigorítási kísérletek, például néhány esztendeje is a minimális eladószám tervezett szabályozásával, így itt nyitott a pálya.

Nyilván azért azt is látni kell, hogy a nagyáruházakkal szemben sokszor nagy gyártók állnak szemben (multi a multival) a piacon.

Kötelező szakképesítés, nyitvatartás

2021 szeptemberétől a boltos dönt arról, kér-e szakképesítést a dolgozójától, korábban eléggé elavult keretek között jogszabály határozta meg a szakképesítési követelményekkel terhelt munkaköröket. Jobb ez így, hiszen rohamos léptekben alakul át a kereskedelem, átszőve a digitalizáció legkorszerűbb vívmányaival. És ez messze nem elsősorban pénz kérdése (a szakképesítéshez kötött munkakörben, akár a jogszabály, akár a munkáltató írja elő, garantált bérminimum jár).

A 2015-ös, 2016-ra átnyúló vasárnapi boltzárt végül a vásárlók kérték címmel visszavonta a jogalkotó. A boltos dönt, jobb is ez így, hiszen nem kötelező vasárnap nyitva tartani.

Fogyasztóvédelem, környezetvédelem

Elindult egy új élelmiszermentési rendszer kialakítása is, az élelmiszerpazarlás fékezése érdekében, aminek részleteit egyeztetni kezdték. Ez most folytatódhat, hiszen a törvény szerint júniustól jelenteni és felajánlani kell a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési idejű élelmiszereket, de csak a 100 milliárd forintos forgalom feletti nagyáruház láncoknak.

A másik húzós kérdés az italcsomagolások kötelező visszaváltása, ahol szintén folynak az egyezkedések a mikéntjéről, például arról, mennyi legyen az a visszaváltási díj, amennyiért a vásárló visszaviheti az üres italos palackját a boltba.

Május 28-tól jön az új akciós árszabály, amelynek lényege, hogy leárazásnal nincs tili-toli játék egy nappal korábban, hanem a megelőző 30 napon belüli legkisebb árat lehet csak feltüntetni korábbi árként.