Nagyon jó megoldásnak tartjuk az árfolyamgátat, az viszont érdekes, hogy milyen eltérő százalékban érik el a konstrukcióval az érintetteket a bankok - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. Ennek analógiájára Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt is megpendítette, hogy a bankok egy része nem érdekelt az árfolyamgát sikerében, ám ezt a banki hozzászólások nem támasztották alá. Nagy Gyula, az MKB vezérigazgató-helyettes szerint sokan vélik úgy, hogy még jön ennél is jobb megoldás. Horváth Krisztián, a CIB lakossági üzletág vezetője szerint pedig csak a kezdeti várakozásokhoz képest nem sikeres az árfolyamgát. Az ügyfelek egy része nem érti és nem is érti majd meg a terméket, a másik oldalon pedig azok vannak, akiknek nincs szükségük a termékre. Orbán Gábor szerint kevesen értik, hogy itt tényleges tartozás elengedésről van szó.

Orbán Gábor szerint újabb hosszabbításról lehet szó az árfolyamgát kapcsán, de ehhez még az eddiginél is nagyobb kampány kellene. Banki vélemények szerint nagy növekedés már nem várható a halasztással, szép lassan bővülhet maximum az árfolyamgátba lépő ügyfelek köre.

Felfalusi Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének (Makisz) elnöke szerint rendkívül rossz volt a kormányzati kommunikáció, hogy "mindenkit megmentünk" - az emberek szerinte épp ezért várnak újabb és újabb megoldásra.

Van olyan ügyfél, aki már a harmadik átstrukturáláson van túl - hívta fel a figyelmet Horváth Krisztián, jelezve, hogy a bankok a velük tárgyalni akaró ügyfelekkel a végsőkig próbálnak megegyezni.

Négy-öt év múlva "tiszta lap"

Nagy Márton szerint lehet jó magáncsőd-szabályozást létrehozni. Komoly feltétel, hogy nem szabad, hogy a jelzáloghitelezés rendszere veszélybe kerüljön, de ezen túl fontos lenne, hogy az ügyfélnek 4-5 év után adjunk "tiszta lapot", de - hangsúlyozta az MNB ügyvezető igazgatója - ez nem jelent egyet az elsétálás jogával. Orbán Gábor szerint azonban rövid távon nem jelenthet megoldást a magáncsőd, de ő is hangsúlyozta, hogy a bankrendszer (a jelzáloghitelezés) stabilitását nem veszélyeztetheti a megoldás bevezetése - ennek szellemében tárgyalnak a Bankszövetséggel is.

Nagy Márton és Orbán Gábor is az ír példát említette, ahol a válság alatt, a jelzáloghitelek nyomása mellett lehetett bevezetni működő és a fenti feltételeknek megfelelő magáncsőd szabályozást. Orbán jelezte: kért már adatokat ír kollégájától. Ugyanakkor megjegyezte: szerinte a Nemzeti Eszközkezelő jogosultsági körének bővítése, illetve a hitelek részleges tartozás elengedése és forintosítás közös megoldása hozhat megoldást, de lényegében minden megoldás összessége jelentheti a megoldást.  Az NGM államtitkára azt is hangsúlyozta: a legkomolyabb problémát az adósok együttműködésének hiánya jelenti.

Újabb kifogás a nemfizetésre?

Felfalusi Péter szerint sokan a magáncsőd újabb mentsvárként jelenik meg az adósoknál és azt - megfelelő információk hiányában - újabb érvként használják fel a nemfizetésre. Tudni kell, hogy a magáncsőd indulásakor az adós a tartozás 25-30 százalékának megfizetésére kötelezett, ha a törvényalkotók ezt a szintet lejjebb húzzák, az beláthatatlan következményekkel járna - figyelmeztetett Felfalusi Péter. Nem szabad, hogy a bankok lobbija elérje, hogy az ő követeléseik térüljenek meg először - mint a felszámolások esetében -, hiszen fontos, hogy itt az adós minden tartozása ténylegesen bekerüljön és térüljön. Ennek nyomán Felfalusi a követelésarányos szétosztást tartaná fontosnak.

Technikai akadályok is vannak. A Makisz elnöke szerint kérdés, ki fogja végrehajtani a szabályozást - a jelenlegi végrehajtói kör Felfalusi szerint erre nem képes. Orbán Gábor szerint az biztos, hogy megfelelő felkészülési időt kell adni, épp ezért az államtitkár azt mondta, csodálkozna, ha idén lenne magáncsőd.

QP | Quality Placement