A képviselők a kormánypártok kezdeményezésére 140 igen, 36 nem szavazattal, kétharmados többséggel fogadták el Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítását, amely ezzel a választási rendszert is átszabja. A döntés értelmében a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását az előző önkormányzati választást követő ötödik év április, május, június vagy július hónapjában, az európai parlamenti képviselők választásával egyidejűleg kell megtartani.

A 2019 októberében mandátumot szerzett képviselők és polgármesterek megbízatása 2024. október 1-jéig tart ettől függetlenül. A két választás összevonását a költségek csökkentésével indokolták a Fidesz és a KDNP képviselői – számolt be az MTI.

Jönnek a vármegyék, érkezhetnek a főispánok

A történelmi hagyományokra hivatkozva változik a megyék elnevezése vármegyékre január elsejétől azzal a megkötéssel, hogy a megye elnevezés használható mindaddig, amíg a vármegye kifejezés használatára való áttérés „a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható”. (Például táblákon továbbra is használható a megye.)

Az indoklásban emlékeztettek arra, hogy az államalapítástól kezdődően egészen 1949-ig voltak a vármegyék a magyar közigazgatás alapvető területi egységei. "A vármegye kifejezés használatával jobban hangsúlyozható, hogy a magyar államszervezés és államszerkezet központi gondolati motívuma a nemzeti szuverenitás és ezen keresztül az európai civilizáció sarokköveinek megvédése" - fogalmaztak a javaslat készítői.

A megyék átkeresztelése mellett arra is érkezett kormánypárti javaslat, hogy a megyei kormánymegbízottakat a jövőben főispánnak nevezzék. Pletykák szerint a kormányon belül amúgy is így emlegetik a posztokat betöltőket.