Árgus szemekkel figyelik a bankok egymást, melyiknél mekkora béremelést terveznek. Ennek az a legfőbb oka, hogy a hitelintézeteket is sújtja a munkaerőhiány. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a félév végén 39154-en dolgoztak a hitelintézeti szektorban Magyarországon, ami 529 fős növekedés a tavalyi év végéhez képest. Felvétel most is van minden hitelintézetnél, a nagybankok többsége száznál is több állást hirdet a honlapján, a teljes szektorban pedig bőven ezernél több pozícióra várnak jelentkezőket mind a fiókokba, mint más háttérmunkákra.

A KSH adatai szerint hosszú éveken át a pénzügyi szférában voltak a legmagasabbak a bérek. Az első félév végén fordult a kocka. Ebben a szektorban az átlagos nettó kereset megközelítette 479 ezer forintot, az IT-szektor viszont elhúzott a pénzügy mellett, ott néhány száz forinttal magasabb átlagos nettó fizetést talált a Központi Statisztikai Hivatal. Elvileg pedig a bankok is tudnának miből bért emelni, hiszen az első félévben rekord nyereséget értek el, a 405 milliárdos profitból, a szépen emelkedő értékesítési adatok tükrében pedig illene a dolgozóknak is visszaadni valamit az elmúlt másfél pandémiás év erőfeszítései után. Más szektorokkal ellentétben ezen a téren az MNB ajánlása alapján bizonyos javadalmazási korlátozások is életben vannak egyelőre, de az általános béremelés nem tilos a bankoknál. 

Ezernél is több az álláshely

A nagybankoknál jellemzően száznál is több a betöltetlen pozíció. A legtöbb állást a Takarékbank hirdeti jelenleg, 272 nyitott pozíció van náluk a honlapjuk szerint, de az OTP Banknál is 239 álláshelyre keresnek szakembert. A legtöbb bankos állás budapesti. A K&H Bank például pillanatnyilag mintegy 90 budapesti és 30 vidéki hirdetésük fut. A Raiffeisennél a 130 üres álláshely mintegy 30 százaléka a vidéki.

Hasonlóak az arányok az Ersténél, ahol a nyitott pozíciók száma mostanra elérte a pandémia előtti helyzetet, ismét 100 fölött van. Nyáron, a nyitással együtt élénkült a munkaerőpiac is, amely az Ersténél is érzékelhető volt. A bank központja Budapesten működik, vidéken fiókok és ügyfélirodák működnek – ennek megfelelően a jelenleg nyitott pozíciók mintegy 30 százaléka található vidéken.

A Takarékbank a leginkább vidékcentrikus, a több mint 270 meghirdetett pozícióból 159 vidéki. A Magyar Bankholding másik cégénél, az MKB-nál más a helyzet, jelenleg az összes pozíció 5 százaléka betöltetlen, de az üres álláshelyek csupán tizede található a fővároson kívül. Az UniCredit is Budapestre keres főleg szakembereket, a 90 meghirdetett állásból csupán 10 van vidéki helyszínen. 

Az IT terület a legkritikusabb

A legnagyobb kereslet a bankos IT-sokra van. A K&H szerint a speciális szaktudást igénylő, vagy relatíve újnak számító munkakörök, területek azok, amelyekre a legnehezebb megfelelő munkaerőt találni. Az IT területen a digitális fejlesztéshez kapcsolódó, vagy speciális ismerettel rendelkező vagy rendszerrel dolgozó kollégák a legkeresettebbek, a szokásosnál hosszabb ideig is tart a pótlásuk. Kockázatok kezelésével, modellezésével vagy compliance (megfelelőség) területén levő (például GDPR-ral, vagy AML-lel foglalkozó) pozíciók szintén folyamatos érdeklődésre tartanak számot.

A Raiffeisennél is úgy látják, az informatikai terület az, amelyen a legnagyobb a versengés a szektorban a munkaerőért. Az Erste is a speciális szaktudást, tapasztalatot igénylő pozíciók, így például az IT, a kockázatkezelés és egyes tőkepiaci területen lévő egyes álláshelyek megüresedése esetén van a legnagyobb gondban, amikor új munkatársat keres. Az UniCreditnél is az IT terület az, amelyiknél a legnagyobb kihívás megtalálni a megfelelő új munkatársakat.

Az OTP-nél is az a tapasztalat, hogy a kiemelkedő a kereslet az informatikus szakemberekre. A banknál folyó digitális fejlesztések miatt ők is folyamatosan keresik az IT-szakembereket, és tekintettel arra, hogy a csoport nem csak Magyarországon van jelen, de meghatározó szereplőnek számít egész Kelet-Közép-Európában is, bizonyos esetekben a magas szaktudást igénylő pénzügyi munkakörök betöltése is nehezebb. 

A Takarékbank valamelyest kilóg a sorból, náluk a számviteli munkakörök betöltése jelenti a legnagyobb fejtörést. A Takarékbanknál a legnagyobb arányú fluktuáció hagyományosan a Call Centerben tapasztalható. Ezeket a munkaköröket átmenti munkaköröknek tekintik a munkavállalók, és ehhez mérten nem is töltenek el másfél évnél többet az ott található pozíciókban. A többi banknál valamelyest más a helyzet, jellemzően a lakossági területen és Budapesten nagyobb mértékű az elvándorlás, mint vidéken. 

A pénz beszél

Egy pénzügyest persze leginkább pénzzel lehet megtartani és motiválni is, épp ezért a banki HR-esek számára a legnagyobb fejtörést az okozza, hogyan gazdálkodjanak ki akkora bérfejlesztést, hogy a munkaerő megmaradjon. Piaci berkekben számos pletyka kering arról, hogy egyik vagy másik bank mekkora bérekkel csábítja át a prémium banki tanácsadókat vagy éppen az informatikusokat a konkurenciától. 

A béremelések mértékét persze sok hitelintézet titokként kezeli, részben azért, mert üzleti titoknak tartja, részben pedig azért, mert cégen belül igyekeznek elkerülni a feszültségeket. A legtöbb banknál ugyanis nem egységes, hanem differenciált mértékű a bérfejlesztés. Az OTP például nem is árulta el, mekkora béremelés volt a banknál, bár az ott dolgozókkal a napokban közölték, mennyi fizetésemelést kaptak. Ennek mértéke lapunk információi szerint is változó volt, de jellemzően egy számjegyű mértékű. 

A K&H viszont nem titkolja, az idén 3,5 százalékos általános béremelés volt, ami elég szerény mértékűnek tűnik, hiszen még az inflációt sem követik így a fizetések. A Raiffeisennél is emelték a fizetéseket, miután "a banki eredmények lehetővé, a munkaerőpiac és az infláció pedig szükségessé is tették". Az Ersténél az idén is volt a teljes bankot érintő, átfogó, ugyanakkor differenciált béremelés, amellyel összességében egy inflációt meghaladó átlagos bérfejlesztést hajtottak végre. Az UniCreditnél is emelték az idén a fizetéseket.

A Takarékbanknál az idén nem volt egységes béremelés, hanem egyedileg történt jelentős számban bérfejlesztés. Az MKB pedig mindössze annyit árult el a fizetésekről, hogy a bérpolitikája a piaci trendeket követi, és a munkaerőpiaci versenyképesség fenntartása érdekében rendszeresen felülvizsgálja a béreket.