Immár 16 éve működik a Budapesti Békéltető Testület, melyhez bárki ingyenesen fordulhat, ha egy vállalkozással szemben fogyasztói jogvitája, panasza van. Az ügyek többsége kereskedelmi témájú, sokan fordulnak hozzánk többek közt szavatossági, jótállási problémákkal - mondta érdeklődésünkre Kolyvek Antónia, a Budapesti Békéltető Testület kommunikációs vezetője, testületi tagja. Gyakori probléma például, hogy az új mobiltelefon jótállási időn belüli meghibásodása után az eladó cég nem hajlandó javítani vagy kicserélni azt. Ilyenkor sok cég próbálkozik azzal, hogy a hiba megkeresésére a saját szervizét ajánlja, majd a vizsgálat után azt közli, hogy például víz került a készülékbe, ami miatt elveszett a garancia. Ugyanakkor ezt nem lehet független szakértői véleményként figyelembe venni, így ilyenkor érdemes jogorvoslatért fordulni a testülethez - hívta fel a figyelmet a Kolyvek.

Sok fejtörést okoz a budapestieknek az internetes vásárlás is. A cégek azzal próbálják ugyanis megvezetni az ügyfeleiket, hogy ha az üzletben való átvételt választja, mint szállítási módot, akkor rá, mivel személyesen vette át a terméket, már nem vonatkozik az internetes vásárlásokra vonatkozó szabály, miszerint a termék átvételétől számított 14 napig el lehet állni a vásárlástól - mondta Kolyvek, aki egyből hozzátette: ilyenről nem rendelkezik a jogszabály. Gyakori trükk az is, hogy sok webáruház a honlapján az Általános Szerződési Feltételeknél továbbra is 8 napos elállási időről ír, miközben 2014 júniusa óta már két hétre bővült az az időszak, amíg élhetünk az elállási jogunkkal. Ráadásul ilyen esetben az egész szerződés semmisnek tekinthető, mivel az eladó vállalkozás téves tájékoztatást adott - mondta a szakember. Előfordul olyan cég is, amelyik azt köti ki, hogy a visszaküldött terméket csak akkor veszi át, ha azt bontatlan csomagolásban küldik vissza. Természetesen ez sem szabályos, ilyet előírni nem lehet.

Kattintson a nagyobb képért!
Kép: Napi.hu

Főképp a nyugdíjasokat célozzák a termékbemutatók, amellyel szintén sok fővárosi fordul a békéltető testülethez. A gond, hogy bár általában üzleten kívül kötik meg a szerződést (például egy szervezett utazás, vagy egy hotelben tartott "egészségfelmérés" keretében), a szerződésmintában már bejelölik, hogy a vállalkozás székhelyén vagy telephelyén történt a megállapodás megkötése. Ilyenkor az érintett utólag már nem vagy nehezen tudja bizonyítani, hogy őt keresték meg például telefonon, vagy éppen szórólappal, így pedig nem tud elállni a későbbiekben a vásárlástól.

Nem mindegy, hány csillagos a hotel

Itt a nyár és így az utazási szezon. Ennek a legtöbben örülünk, de sokakat ér kellemetlen meglepetés. Elég csak arra gondolni, hogy egy egyiptomi, vagy török 4-5 csillagos szálloda nem kínál azonos szolgáltatásokat, mint egy magyar 4-5 csillagos szálloda. Sokan nem tudják, de jogszabálysértő az utazási iroda azon gyakorlata, ha a szerződéskötéskor nem tájékoztatja a fogyasztót a csillagbesorolás különbözőségeiről - magyarázta Kolyvek.

Mennyire egyezkednek?

Embere válogatja, hogy mennyire hajlandóak belemenni az egyezkedésbe a Budapesti Békéltető Testülethez fordulók - mondja Kolyvek Antónia. Előfordul olyan eset is, amikor valaki csak veszekedni jön: neki hiába ajánl fel szinte mindent a vállalkozás, ő semmiképpen sem hajlandó megegyezni, mondván neki már megrendült a bizalma. Ez a kevesebb, a többség belátja, hogyha itt nem egyeznek meg, akkor már csak a peres út marad, amire az emberek többségének se pénze, se ideje - magyarázta Kolyvek, aki szerint általában az a jellemzőbb, hogy a nagyobb, ismertebb cégek akarnak inkább megegyezni. Az egyezség lényege, hogy a felek kölcsönösen engednek az elképzelésükből, hiszen csak így alakulhat ki végül mindkét fél számára előnyös kompromisszum. A kommunikációs vezető szerint ugyanakkor szükséges lenne egy jogszabály módosítás is annak érdekében, hogy több ügy záródjon egyezséggel. Így kötelezővé tenné nem csak az érdemi válaszadást a cégek részéről, hanem a személyes részvételt is. Mint mondta, írásban nem lehet kommunikálni, így többször előfordult már, hogy bár a fogyasztó egy észrevétellel elfogadná a cég által ajánlott egyezséget, ám ilyenkor már olyan nehézkessé vált a kommunikáció a felek között, hogy végül nem született meg az egyezség. Most van az országgyűlés előtt a fogyasztóvédelmi törvény módosítási javaslata, ami ezt az együttműködési kötelezettséget, személyes részvételt előírja a vállalkozások számára. Ennek megsértése setén pedig súlyos fogyasztóvédelmi bírságokra számíthatnak a vállalkozások.

Nem csak ez lehet probléma, hanem ha például mégsem szervezik meg az előre beígért programokat, de az is sokakkal előfordult, hogy a szálloda nem az ígért 200 méterre, hanem két kilométerre volt a tengerparttól. Márpedig ez hibás teljesítés, ugyanaz a helyzet, mintha valaki egy használati útmutatóban állítana valótlant - hívta fel a figyelmet a békéltető testület szakértője.

Az ilyen problémákat haladéktalanul jelezni kell, a nagyobb utazásszervezőknél például meg lehet keresni a kitelepített idegenvezetőket. Mindenképpen a helyszínen fel kell venni jegyzőkönyvet a panaszról, amelyet aláírhatnak az utastársak is, így bizonyítva, hogy valóban nem azt kaptuk a pénzünkért, amire befizettünk. Ilyen esetben előfordulhat, hogy még a helyszínen megoldódik a probléma, például a hotel felajánl egy másik szobát. Aki már csak akkor tesz panaszt, amikor hazajön, gyakran azzal a problémával találja szemben magát, hogy nem tudja bizonyítani a hiányosságokat. Amennyiben mégis sikerül, például egy fotóval, úgy előfordul, hogy a pénz egy részét árleszállításként visszakapja a békéltető testületi eljárás során - emelte ki Kolyvek.

Sok a gond a parkolással is

Nemcsak a magánvállalkozásokkal, hanem a parkolást üzemeltető önkormányzati cégekkel szemben is panaszkodnak a budapestiek. Itt főképp a parkolási pótdíjjal kapcsolatos problémák jelentkeznek. A helyzet ugyanakkor nem olyan egyszerű, mint a vállalkozásoknál, mivel ezen cégek nem a saját pénzükkel gazdálkodnak, hanem az önkormányzatéval, így legtöbbször nem tudnak méltányosságot gyakorolni, elengedni egy tartozást - magyarázta Kolyvek. Egyezség jöhet létre a megemelkedett pótdíj helyett az alappótdíj megfizetésére vagy a bírság összegének kamatmentes részletfizetésére.

Gyakori probléma például parkolásnál a türelmi idő túllépése: amennyiben valaki az ellenőrzéshez képest öt percen belül vált jegyet, úgy a jogszabály megengedi neki az utólagos bemutatást. Ugyanakkor a fővárosi közgyűlés rendelete szerint az érvényes parkoló jegyet mindössze öt munkanapon belül lehet bemutatni, miközben a polgári törvénykönyvben 5 év az általános elévülési idő. Akkor hogy teheti meg egy rendelet, hogy 5 munkanapot ír elő? - tette fel a kérdés Kolyvek, aki szerint erre a problémára a Kúria már felhívta a figyelmet, de végül - igaz, más szövegezéssel - ugyanaz került vissza a rendeletbe. A megoldást egy próbaper jelenthetné, de addig még senki sem jutott el - mondta Kolyvek.

Konkrét példák: aki egy forintért indít eljárást

  • A fogyasztó egy "second hand" üzletben vásárolt és közben egy ismeretlen személy felhasította a bőrdzsekijét, ezért kérte az eljárásban a bőrdzseki eredeti vételárának, azaz az 50 ezer forintnak a felét kártérítésként. A vállalkozás kérte a fogyasztói kérelem elutasítását, hiszen nem vállal felelősséget az üzletben tartózkodó személyekért. Az eljáró tanács döntése elutasítás volt, hiszen a felek között nem állt fenn fogyasztói jogviszony, mert szerződésen kívüli károkozásról volt szó. A fogyasztónak kell egyebekben bizonyítania ilyen esetben a károkozás tényét, a vállalkozás jogellenes magatartását és a kár összegszerűségét is.
  • A nyugdíjas néni egy termékbemutatót követően vásárolt egy mágneses "csodapaplant" 300 ezer forintért. Sajnos nem nézte át az aláírt szerződést, így jóval a termék átvételétől számított 14 napon túl élt az indokolás nélküli elállási jogával és kérte vissza a vételárat. Ezt a cég elutasította, mivel határidőn túl történt. Az eljárásban a meghallgatásra elhozta a paplant és mivel az eljáró tanács elutasította a kérelmét otthagyta a terméket, hogy neki az akkor sem kell és nem fogja használni.
  • A fogyasztó egy közüzemi szolgáltatóval szemben 1 forint jogtalanul felszámított késedelmi kamat törlése miatt indított eljárást, mivel a számláját a lejárat előtt átutalással rendezte, de a vállalkozáshoz csak 1 nappal a számla esedékességét követően érkezett meg. Végül az eljárást az eljáró tanács azért szüntette meg, mert a felek a meghallgatás előtt megegyeztek, mert a szolgáltató az 1 forintot méltányosságból jóváírta a fogyasztó számla egyenlegén.
  • Több olyan ügy volt a Budapesti Békéltető Testület előtt, ahol a vállalkozás lakótelepeken bedobja a szórólapját, hogy nyílászárócserét vagy -felújítást vállal, ám azután, hogy a megrendelő lapot a fogyasztók aláírták és az 50 ezer vagy 100 ezer forintnyi vételárelőleget átadták, eltűnt. A cég, sem telefonon, sem a megadott székhelyén nem volt elérhető. Ilyen esetben a BBT - ha a fogyasztó nem tud más székhelyet megadni - megszünteti az eljárást, mivel annak folytatása lehetetlen.
  • A fogyasztó egy ismert magyar élelmiszer-ipari vállalkozással szemben indított eljárást, mert egy szalámi fogyasztása közben letört a fogának egy darabja, mivel abban csont darabka volt. Kérte az eljárásban 11 ezer forint összegű fogászati kezelés, 3 ezer forint gyógyszer költség, valamint 100 ezer forint sérelemdíj megfizetését a vállalkozástól. A vállalkozás vitatta a kárt és azt, hogy a káresemény úgy következett be, hogy a szalámi volt az oka. Méltányosságból ennek ellenére felajánlotta a 11 ezer forint összegű fogászati kezelés kifizetését, de ezt a fogyasztó nem fogadta el. Az eljáró tanács elutasította a fogyasztó kérelmét, mert nem nyert bizonyítást, hogy a vállalkozás jogellenes magatartása okozta a kárt. A sérelemdíj megítélése pedig csak polgári peres eljárásban részletes bizonyítás felvétele mellett lehetséges.
  • A fogyasztó interneten vásárolt egy televízió készüléket és azt posta kézbesítette a részére. A cikk ára 117 ezer forint volt, de véletlenül a fogyasztó elszámolta a kézbesítéskor az átadott összeget és tévedésből 170 ezer forintot adott át a postai kézbesítőnek. Az eljárásban kérte a különbözet visszafizetését a Magyar Posta Zrt.-től. A vállalkozás vitatta a kérelmet és azt is hangsúlyozta, hogy az átadáskor a fogyasztó aláírta, hogy mennyi forintot adott át. A kézbesítő úgy nyilatkozott, hogy 3200 forint borravalót kapott, mert 120 200 forintot kapott. A 3200 forint összegű borravaló visszafizetését felajánlotta a posta, de a fogyasztó azt nem fogadta el, így a kérelmet elutasították bizonyítottság hiányában.

QP | Quality Placement