Az esemény tematikája természetesen külpiac orientált, így az előadók többek között olyan témákkal foglalkoznak, mint a változásmenedzsment, piacelemzés, összefogás, innováció, marketing, finanszírozási kérdések és nemzetköziesedés.

Azt, hogy az ilyen fajta képzésekre szükség van, több tanulmány is alátámasztja. Az Európai Bizottság egy 2010-es anyagában például arról ír, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalatok nemzetköziesedése (azaz a beszállítóvá válás, az exportálás, az importálás vagy külföldi beruházás) nemcsak az uniós átlagtól, de a regionális versenytársaktól is elmarad. Eszerint a felmérésben résztvevő hazai kkv-k 40,8 százaléka importált, 32,5 százaléka exportált legalább egy alkalommal 2006 és 2008 között, emellett 3,4 százalék számolt be külföldi befektetésről ugyanebben az időszakban. Ugyanezen felmérés alapján a közép-kelet-európai országokban a mikro-, kis- és középvállalatok körében az importálók aránya átlagosan 48,7, az exportálóké 41,4, míg a külföldön befektető cégeké 8,2 százalék volt, míg az EU-27 átlaga ettől valamelyest elmarad: 44,8, 38,6, illetve 8 százalék.

Valamivel frissebb adatokkal tartalmaz az idén nyáron publikált MFB-indikátor felmérés, mely szerint az exportáló magyar cégek aránya 42,7 és 56,5 százalék között szóródott az elmúlt pár évben. Kevésbé pozitív azonban, hogy ezen cégeknek mindössze a 14,3 százaléka mondhatta el magáról, hogy az exportból származó árbevétele meghaladta a teljes forgalom felét.

"A legfrissebb Magyarországi Vezérigazgató Felmérésünk szerint továbbra is szerény a külföldre merészkedők aránya a hazai szereplők, így a kkv-k körében is, a válaszok alapján azt látjuk, hogy kb. tizedük gondolkodik határon túli terjeszkedésben. Ez meglepő annak tükrében, hogy a nemzetközi piacra lépés milyen komoly növekedési potenciált jelenthetne számukra. Kína megjelenése a növekvés szempontjából legfontosabb országok között viszont (a válaszadók 9 százaléka sorolta ebbe a kategóriába, ezzel a 3. legfontosabb célország lett Németország és Románia mögött) azt igazolja, hogy a magyar vállalatok egyre inkább nyitnak a fejlődő országok felé" - teszi hozzá Fekete Miklós, a PwC Magyarország cégtársa.

Érdekesség, hogy amíg a kkv-k többsége fontosnak tartja az előzetes stratégiakészítést, a nemzetköziesedést leginkább gátoló tényezőként mégis a tervezés hiányát jelölték meg egy uniós felmérés során, amely szerint ennek első számú oka a menedzsment korlátozott kapacitásaira, elégtelen felkészültségére, valamint a tapasztalatok hiányára vezethető vissza. Éppen ezért a sikeres külföldre lépéshez szükség van arra is, hogy a menedzsmentnek ne csak a megfelelő idegennyelv-tudása legyen meg, hanem beható ismeretekkel rendelkezzen a megcélzott piacokról, a jogi és szabályozói előírásokról, illetve a kulturális különbségekről is.

A MFB szakértői szerint fontos különbséget kell tenni a már exportáló és az ebben kezdő vállalatok között, mivel ez utóbbiak például nem feltétlenül képesek helyesen felmérni, hogy milyen akadályok állnak előttük, esetleg hajlamosak azokat (pl. a szállítási költségeket) alábecsülni, miközben más nehézségeknek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak. A megközelítés is különbözik, hiszen amíg az exportálóknál a finanszírozási kérdés a legfontosabb, addig a nemzetközi piacra még nem lépőknél a hiányos külpiaci ismeretek és a nyelvi problémák számítanak a legkomolyabb akadálynak.

Tapasztalattal rendelkezőket várnak

A HITA képzése ezen is segít, hiszen külföldi előadók, elismert trénerek és sikeres magyar exportőrök osztják meg tudásukat és tapasztalataikat a résztvevőkkel. A hivatal honlapján elérhető információk szerint az első képzésre szeptember 18-19-én kerül sor, ahol többek közt az üzleti környezetet és menedzsmentet érintő kérdésekkel, illetve a piacelemzéssel is foglalkoznak. Ezt követik október elején a finanszírozási és marketing kérdések, majd végül október 16-17-én a hatékony kiállítási részvétellel, tárgyalástechnikával és a sikeres exportstratégia kidolgozásának módjával foglalkoznak a résztvevők. Az előadások nyelve magyar és angol, a nyelvtudás ajánlott, mivel a HITA nem biztosít tolmácsot.

A képzés nem ingyenes, 80 ezer forint plusz áfába kerül. (A részvétel lemondása csak írásban, legkésőbb 2013. szeptember 13-ig lehetséges. Ezt érdemes betartani, hiszen a lemondás elmaradása 100 százalékos költségtérítést von maga után.) A külgazdasági hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy olyan cégek jelentkezését várják, akiknek az export területén már van tapasztalatuk.

A jelentkezési lapot ide kattintva érheti el.