A lakosság már márciusban elkezdte felélni a tartalékait, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig arra készül, hogy a következő hónapokban tovább romolhat a helyzet. Ennek kezelésére szolgálhat a csütörtök este, a Magyar Közlönyben megjelent friss kormányrendelet.

E szerint a befektetési alapok és az önkéntes nyugdíjpénztárak is vehetnek fel hitelt az MNB-től. Az alapok az eszközeik 30 százalékáig kaphatnak hitelt a jegybanktól maximum 5 éves futamidőre, a pénztáraknál a felvett hitel vagy kölcsön állománya a folyósítás időpontjában kamatokkal együtt legfeljebb a működési és a likviditási tartalék 50 százaléka lehet.

Ingatlanalapoknál lehet probléma

Az alapok közül főleg az ingatlanalapoknak jöhet jól nagyobb tőkekivonás esetén a jegybanki hitel. Ezek a konstrukciók 2008 őszén komoly válságba kerültek, amikor a kisbefektetők tömegesen vonták ki a megtakarításaikat belőlük. Mivel az ingatlanokat nem tudták gyorsan értékesíteni, a likvid eszközök pedig több alapból is elfogytak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (ma ez már az MNB) elrendelte az alapok forgalmazásának felfüggesztését. A 10 napos felfüggesztés alatt az alapok befektetési jegyeinek forgalmazását a korábban szokásos 1-2 napról 90 napra emelték fel, vagyis azok a befektetők, akiknek bent ragadt a pénze valamelyik alapban, 2009. áprilisáig nem tudta kivenni a megtakarítását.

Március végén több mint 1500 milliárd forint volt ingatlanalapokban, főleg lakossági megtakarítás. Hiába kapott azonban még szinte mindenki rendes fizetést a harmadik hónap elején, a tőkekivonás már megkezdődött, több mint 85 milliárd forintnyi befektetési jegyet váltottak vissza leginkább lakossági befektetők. A nagy lakossági alapokban sok a likvid tartalék, és valószínűleg jó ideig képesek még kezelni a kifizetéseket, a jegybank intézkedése vészhelyzetben jól jöhet.

Az értékpapíralapoknál ennek a hitelnek kevésbé van jelentősége, a részvénypiacok, kötvénypiacok működnek, ha a befektetők ki akarnak szállni, el tudnak adni az eszközeikből, legfeljebb nagy lesz az árfolyamveszteség.

Tagdíjbevétel-csökkenésre számíthatnak

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak valószínűleg abban segíthet ez a hitel, hogy tudják folytatni a működésüket akkor is, ha elmaradnak a tagdíjbevételek. Ezek az intézmények ugyanis két forrásból tudják fedezni a kiadásaikat. Egyrészt a befolyó tagdíjakból vonhatnak el pénzt a működési alap javára, másrészt pedig a nem fizető tagok számláin felhalmozódó hozamokból csíphetnek le annyit, amennyit minimális tagdíjbefizetés mellett egy fizető tagtól levonhatnának.

A jelenlegi tőkepiaci helyzet mellett azonban pozitív hozamra nem számíthatnak, az utóbbi forrás valószínűleg kiesik. A tagdíjbefizetések is csökkenhetnek. A munkáltatói befizetések egy tavalyi cafetéria-változás miatt már 2019-ben durván visszaestek, a munkáltatói hozzájárulásokat ugyanis ugyanolyan közteherrel sújtották, mint a bérkifizetéseket. A munkáltatók többségének helyzete pedig az idén a járvány miatt romlott, így ezek a befizetések még tovább csökkenhetnek. A munkavállalók egyéni befizetései szintén visszaeshetnek, miután sokak anyagi helyzete romlott. A biztosítóknál már többen jelezték, hogy nem tudják tovább fizetni az életbiztosítások díjait, és a kötvények visszavásárlására is egyre többen rákényszerülnek.

Bár az árfolyamesések miatt a pénztári megtakarításhoz sem érdemes most hozzányúlni, azok, akiknek fogytán a tartalékuk, lehet, hogy rákényszerülnek erre. A likviditási tartalék terhére felvehető hitel ezeknél a kifizetéseknél segíthet a kasszáknak.