A magyar pénzügyi rendszer stabil és biztonságos, ám eljutott kockázattűrő és teherbíró képességének határára, egyre több repedés látszik rajta - mondta a felügyelet elnöke, Szász Károly. Összességében nincs aggodalomra ok, de már látszik a pénzügyi-gazdasági válság és a pénzügyi közvetítőrendszerre ható különböző itthoni intézkedések együttes hatása.

A PSZÁF elnöke emlékeztetett rá: a válság kitörése óta a különböző európai szabályozó szervek folyamatosan jelzik, hogy szükség van a bankok tőkehelyzetének megerősítésére. Ilyen jelzésnek tekinthetőek az évente elvégzett stressz-tesztek, amelyek extrém feltételek között vizsgálják a szektor teherbíró képességét.

A legújabb jelzés az Európai Bankhatóságtól (EBA) érkezett, amely a legfontosabb 71 bank esetében a hitelezési kockázat tőkeszükségletének mértékét - a szuverén kockázatokra már megképzett értékvesztések után - az elsődleges alapvető tőke mértékének 9 százalékában állapította meg.

Lemaradásban

A magyarországi bankokkal szemben jelenleg támasztott 8 százalékos tőkemegfelelési mutató a régióban csupán a szlovákiai szintet haladja meg hajszálnyival, az összes többi közép-kelet-európai országban magasabb tőkeszintet írtak elő. A szabályozói tőkekövetelmény ma Bulgáriában és Szerbiában 12, Romániában és Horvátországban 10 százalék.

A magyarországi bankoktól megkövetelt tőkeszint nemcsak a környező országokétól marad el, hanem a válság után kialakult európai trendektől is. A tőkét mérséklik azok az államháztartást erősítő hazai intézkedések - a bankadó, a különböző fogyasztóvédelmi intézkedések, a végtörlesztés bevezetése, a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása -, amelyek a bankrendszer jövedelmezőségének a csökkenéséhez vezettek - mutatott rá a PSZÁF elnöke.

A felügyelet így indokoltnak látja, hogy a magyar bankok esetében a jelenleginél magasabb tőkeszükségletet állapítsanak meg, amit minél gyorsabban be kellene vezetni a PSZÁF szerint. Szász Károly emlékeztetett arra, hogy Ausztria - ugyancsak a hitelminősítőkkel és az IMF-fel tárgyalva - nemrég korlátozó intézkedéseket vezetett be bankrendszere biztonságának, ellenálló képességének erősítésére, megelőzendő az osztrák államadósság leminősítését. Más uniós tagállam is készül hasonló lépésre.

A bankrendszer tőkehelyzetének megerősítése a PSZÁF elnöke szerint azért is fontos, mert nagymértékben csökkenthetné az újabb leminősítés veszélyét, és az IMF is pozitívan értékelne egy ilyen kezdeményezést.

"Meggyőződésem, hogy nekünk ebben a helyzetben ehhez hasonló lépéseket kell megtennünk. Nem szabad megvárnunk egy esetleges újabb leminősítést vagy azt, hogy az IMF támasszon kérést felénk, épp ellenkezőleg, proaktív módon kell, a saját szabályozási lehetőségeinkkel élve ezeket a lépéseket megtennünk, mert ezt kívánja a rendszer biztonsága" - hangsúlyozta a PSZÁF elnöke.

A felügyelet javaslatait már megvitatta a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST), s a véglegesített javaslatot a PSZÁF kodifikált formában múlt pénteken eljuttatta a nemzetgazdasági miniszterhez. (A Napi Gazdaság Online értesülései szerint azonban a PST ülésén sem az MNB, sem a nemzetgazdasági tárca nem támogatta a javaslatot.) Az elképzelés lényege, hogy a hitelezési kockázat első pillér szerinti, jelenleg 8 százalékos tőkeszükségletét meghatározott méretnagyság feletti bankoknál megemelnék, amelyeknek az idén június 30-i szabályozói tőkeszükséglethez képest keletkezett tőkenövekményt még 2012-ben elő kellene teremteniük.

Azért jövő év végéig, mert az Európai Unióban 2013. január 1-jétől vezetik be a Bázel III szabályozási koncepciót. Az elnök elmondta, hogy szívesen csatlakozna azon államok - Svédország és Ausztria - felügyeleteihez, amelyek már bejelentették, hogy a Bázel III tőkekövetelményeket 2013-tól egy lépésben, átmeneti idő nélkül akarják érvényesíteni. Ehhez az egyes országoknak joguk van - hangsúlyozta. Persze veszélyei is vannak annak, ha egy egységes piacon nem koordináltan vezetnek be intézkedéseket, mert egyenlőtlen feltételeket teremtenek az ott működő intézmények számára. Ezért is fontos, hogy a meghozott intézkedéseket kellő időben, megfelelően kommunikálják a nemzetközi szervezetek felé - jegyezte meg.

Pozitív megértést várnak

A felügyelet olyan szinten állapította meg a magyarországi első pillér szabályozói tőkeszükségletét, hogy a hazai bankok elsődleges alapvető tőkéje elérje az EBA által e mutatóra előírt 9 százalékos mértéket. Az elnök arra számít, hogy a bankok "pozitív megértéssel" fogadják a javaslatot, amely összhangban van a nemzetközi gyakorlattal. A felügyelet nem fogja megengedni, hogy az új tőkekövetelményt a hitelezési aktivitás csökkentése, illetve az eszközök kockázati súlyának átalakítása révén érjék el a bankok - tette hozzá.

A PSZÁF megvizsgálta a potenciális tőkeszükségletet a szektor egészében és bankonként is. Van olyan tőkeszükséglet-szint, amelynél csak minimális tőkeemelésre, s olyan is, ahol egy-két banknál jelentősebb növekményre van szükség, attól függően, milyen tőkeszintet fogadnak el a döntéshozók. Hozzátette: a felügyeleti számítások a végtörlesztések előtti helyzetből indultak ki. A végtörlesztés azonban tovább rontotta a bankok tőkeellátottságát, ami újabb érv amellett, hogy a kérdést rendezni kell.

Szász Károly elmondta: a devizahitelesek megsegítéséről az állam és a Magyar Bankszövetség között jelenleg zajló tárgyalások során egyértelműen rögzítették, hogy a pénzügyi rendszert érintő prudenciális jogszabály-változtatási lehetőséghez nem kapcsolódhat a végtörlesztéssel kapcsolatos tárgyalások alakulása.

QP | Quality Placement