Csongrádi Erika, MNB

Az Európai Bizottság felismerte azt, hogy a fogyasztóihitel-irányelv (CCD) 2008-as hatályba lépése óta jelentősen megváltoztak a fogyasztói szokások, másrészt a digitálisan is elérhető szolgáltatások, illetve finanszírozási módok köre. Ezért javaslatot dolgoztak ki a szabályozás átfogó felülvizsgálatára.

Az európai uniós tapasztalatok szerint ráadásul a nem szabályozott kockázatos termékek és nem egyértelműen szabályozott új piaci szereplők megjelenése – a korlátozott mértékű fogyasztói tudatossággal társulva – a fogyasztók helyzetét és viselkedésmódját kihasználó gyakorlatokhoz, a fogyasztók hitelképességének alapos vizsgálata nélkül nyújtott hitelekhez, továbbá az egyedi körülményeik, vagy akár a pandémia miatt kialakult rendszerszintű gazdasági zavarok miatt könnyen eladósodó fogyasztókhoz vezetett. Ezek ugyancsak a jelenlegi szabályozás módosításának szükségességét támasztja alá.

Zöld, digitális és minden fogyasztóra figyel

Az uniós jogalkotási javaslat – az általános termékbiztonsági rendelettel együtt – az EU 2020-ban indított új fogyasztóügyi stratégiájának része, amely az EU fogyasztóvédelmi politikája általános keretének megújítására törekszik.

Az új stratégia amellett, hogy a fogyasztóvédelem magasabb szintjének megteremtését célul tűzte ki, támogatni kívánja az európai fogyasztókat abban is, hogy aktív szerepet vállaljanak a zöld és digitális átállásban. A stratégia olyan prioritásokat és kulcsintézkedéseket határoz meg, amelyeket a következő 5 évben a tagállamokkal közösen, európai és nemzeti szinten kell végrehajtani, az alábbi pillérekre alapozva:

1. Zöld átállás: célja, hogy az uniós piacon a fogyasztók hozzájuthassanak a fenntartható termékekhez, és jobb tájékoztatást kapjanak a termékek fenntarthatóságáról, ezzel is ösztönözve a fenntarthatóbb és „körforgásos” termékek vásárlását.

2. Digitális transzformáció: az EU fel kíván lépni az olyan online kereskedelmi gyakorlatok ellen, amelyek figyelmen kívül hagyják a fogyasztók megalapozott döntéshez való jogát, visszaélnek viselkedési elfogultságukkal vagy torzítják döntéshozatali folyamataikat.

3. A fogyasztói jogok hatékony érvényesítése: a fogyasztói jogok érvényesítése alapvetően a tagállamok felelőssége, így a bizottság segítséget nyújt a tagállamoknak, hogy megfelelően hajtsák végre és érvényesítsék a fogyasztóvédelmi jogszabályokat.

4. Sajátos szükségletű fogyasztói csoportok segítése: bizonyos fogyasztói csoportok (a gyermekek, az idősek vagy a fogyatékossággal élők) egyes helyzetekben különösen kiszolgáltatottak lehetnek, és különleges védelmet igényelnek, ezért az ő helyzetüket segítő megfontolások kifejezett fókuszba kerültek.

A stratégia ezen alapköveire építve a fogyasztóihitel-irányelvhez javasolt módosítások a magasabb szintű fogyasztóvédelem megteremtése, továbbá a digitalizáció fokozott térnyerésére alapozva a vállalkozások számára az egyértelműbb és összehangoltabb jogi keretek biztosítására törekszenek. Mindez csökkenti az egyes tagállamokban történő hitelnyújtás korlátait, ezáltal erősítve az egyenlő versenyfeltételeket a tagállamokon belül és azok között is.

Korlátok a szürkezónás szereplőknek, termékeknek

Mivel a nem szabályozott kockázatos termékek és a nem egyértelműen szabályozott új piaci szereplők megjelenése esetenként a fogyasztók helyzetét és viselkedésmódját kihasználó gyakorlatokhoz és könnyen eladósodó fogyasztókhoz vezetett, így ezek megelőzése érdekében a fogyasztóihitel-irányelv módosítására irányuló javaslat többek között az alábbi főbb előírásokat tartalmazza:

  • a hiteltermékek kéretlen értékesítésére (kéretlenül kínált folyószámlahitelek és hitelkártyák) vonatkozó tilalom bevezetése;
  • a fogyasztók számára a reklámokban nyújtandó információk mennyiségét a kulcsfontosságú alapinformációkra kell csökkenteni;
  • a fogyasztók számára a hiteltermékekkel kapcsolatban megfelelő tájékoztatást kell nyújtani;
  • a hitelnyújtást megelőzően kötelező a fogyasztó hitelképességének vizsgálata, emellett az automatizált (úgynevezett profilalkotáson alapuló) hitelvizsgálat mellett kifejezetten kérhető az ügyintéző által végzett egyedi hitelképesség-vizsgálat is;
  • kiterjesztik a fogyasztóihitel-irányelv hatályát a 200 euró alatti kölcsönökre, a kamatmentes hitelekre, a folyószámlahitelekre és azon lízingszerződésekre, amelyeknél a lízing tárgyára vonatkozó vásárlási opció a szerződés része;
  • rögzítik, hogy a hitel határidő előtt visszafizethető a hitelezőnek az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségeinek méltányos és indokolt ellentételezése mellett;
  • alapesetben tilos az árukapcsolás és „előre kipipált jelölőnégyzetek” alkalmazása;
  • az eddiginél részletesebben fogalmazzák meg a THM számítási módját;
  • a tagállamokat kötelezik, hogy felső értékeket határozzanak meg a kamatlábakra, a teljes hiteldíjmutatóra, illetve a hitel teljes költségére;
  • a hitelintézetnek nem minősülő hitelezőkre megfelelő engedélyezési, nyilvántartásba vételi és felügyeleti eljárásoknak kell vonatkozniuk;
  • a fogyasztók számára alternatív vitarendezési eljárásokat kell biztosítani;
  • az adósságkezelési tanácsadási szolgáltatások elérhetőségének javítása;
  • a végrehajtás feltételeinek javítása;
  • az elállási jog biztosításának további kiterjesztése.

Mi lesz ebből itthon?

Következő lépésként a javaslatcsomagot az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalja meg. E folyamatot a Magyar Nemzeti Bank is figyelemmel kíséri, hiszen elfogadása esetén a módosított fogyasztóihitel-irányelv itthon is jelentős jogszabályi és felügyelési változásokkal jár majd a jövőben.

A magyar jogszabályok az irányelvbe újonnan bekerülő előírások egyes elemeit már tartalmazzák, a további módosításokra pedig kellően felkészült a hazai fogyasztóvédelmi és szabályozási környezet.

A szerző a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.