Mintegy 87 ezer, az energiaszegénység kockázatának kitett család kaphat várhatóan vissza nem térítendő támogatást, ebből 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz.

A pályázat keretösszege több tízmilliárd forint lehet, a részleteket a következő időszakban dolgozzák ki - mondta az államtitkár.

Kapcsolódó

Sok pénzt ad az EU

Tervezik az uniós források elköltését, az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) lehetőséget ad a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Minden tagállamnak saját nemzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben fontos kritérium a zöld és a digitális átállás elősegítése, és az elkészült tervet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia. A magyar terv kilenc fő komponensből áll, a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint, az energetika kiemelt komponens lesz - ismertette Steiner Attila.

Az energetikai területen a rendelkezésre álló forrásból támogatnák egyebek mellett háztartási méretű kiserőművek létesítését, a lakossági napelemes és fűtési rendszerek modernizációját, az okosmérés elterjesztését, valamint a villamosenergia-hálózatok alkalmassá tételét a megújuló alapú áram fogadására.

200 ezer tetőre napelemet!

A magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, ami 3 százalékkal növeli a magyar megújulóenergia-termelés arányát - közölte az MTI szerint Steiner Attila.

A hazai napelemek kapacitása elérte a 2000 megawattos szintet, ami 13-szorosa a 2018-ban meglévőnek, így akkora naperőmű-kapacitással rendelkezik az ország, mint a paksi atomerőmű kapacitása. Célul tűzték ki, hogy 2030-ra ennek háromszorosát, 6000 megawattot, 2040-re pedig hatszorosát, 12 ezer megawattot érjen el Magyarország, valamint 2035-re 200 ezer háztartás rendelkezzen tetőre szerelt napelemekkel.

A kormány tavaly hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, ebben célul tűzték ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnék elérni a klímasemlegességet - közölte az államtitkár.