Az utólagos adótraffipax keretében a hatóság bejelenti, hogy mikor, melyik adózói kört és milyen szempontból ellenőrzi, az utólagos vizsgálatokat pedig olyan időpontban indítja meg, hogy az érintetteknek maradjon idejük a hibák javítására és a be nem vallott adó megfizetésére. A NAV csak azokat a vállalkozásokat elemzi tüzetesen, amelyeknél a különféle információk komoly hiányosságokra utalnak.

A Magyar Idők információi szerint a NAV most elsősorban a kiskereskedelmi szektorban készül ezzel a módszerrel vizsgálódni.

QP | Quality Placement

A hatóság kockázatelemzőinek szűrőjén több száz olyan vállalkozás akadt fönn, amelyek nem készítettek bevallásokat, vagy ha igen, akkor azokban jelentősen eltérő adatokat tüntettek fel, mint amennyiről például az online pénztárgépek számot adtak.

Az adóhivatal egy hetet hagy arra, hogy a vállalkozások önellenőrzéssel rendbe tegyék adóügyeiket. A megadott időszak elteltével viszont a NAV a törvény engedte kereteken belül fellép az adószabályok megsértői ellen: az adóbírság mértéke szándékos adóeltitkolás esetén akár az adóhiány 200 százaléka is lehet, és számolni kell a késedelmi pótlékkal is.

A NAV szerint az utólagos adótraffipax lényege az önkéntes jogkövetésre ösztönzés, továbbá az, hogy minden szereplő maga lássa be, ha hibát követett el, egyúttal maga intézkedjen a hiányzó adó befizetéséről. A hatóság meglátása szerint ez a hozzáállás hatékonyabb, mint az azonnali szankcionálás.

(Mire elég a csok?)

Fotó: Shutterstock